Mennyit számít a mondókázás/zéró képernyőidő a beszédfejlődésben?

Én annyit tudom hozzátenni, hogy a gyerekem nem beszélt, egy évet járt tsmtre, és akkor sem tudta a mondókàkat, mikor megtanult beszèlni, ellenben tvreklám szlogent azt többet is tudott. Akkoriban kezdett beszélni mikor lett tévénk.

Én tvn nőttem fel és 10 hósan megvolt az első szó, magas iq, kiváló eredmények, oviskènt esmeralda ment nálunk, tvmaci égbőlpottyant mesék, m1..

Linda, hjjjá:)

Ja és nekem alig olvastak és alig volt könyvünk. Szinte csak tv, néha mese. Az én gyerekem nem szerette ha beszélek sokat, pláne ha mesélek, ideges lett, és becsukta. Mutogatni szeretett és mondanom kellett a nevét a dolgoknak meg mondani neki, hogy ő tudja mutatni. Sok könyvünk volt.. okos gyerek, későnbeszélő..

Az én lányomnál is 0 képernyőidő volt. Mindent megértett, de keveset beszélt. Aztán két éves kora után, olyan 26 hónaposan körübbelül két hét alatt annyit fejlődött a beszéde, hogy csak lestem. Két hét után már lehetett vele nornmálisan beszélgetni.

Van egy barátom, az ő lányukkal már másfél évesen lehetett normálisan beszélgetni meg csevegni, de az nagyon ritka.

Nincs közvetlen hatása a beszédindulásra. Kinek ilyen, kinek olyan, rengeteg múlik a genetikán is.

Ugyanakkor egyrészt tagadhatatlan, hogy sokkal jobb kötelék alakul ki szülő és gyerek között akkor, ha a szülő szentel időt arra, hgoy olvasson a gyereknek, időt töltsön vele.

A TV nyilván nem fejleszti a kapcsolatot.

Illetve tegüyk hozzá, hogy "korának megfelelő tartalom" is elég becsapós Pl ott az az áldott Mancs Őrjárat. Célcsoportja az ovisok. Aham. Csak az ovisok agya konkrétan nem képes olyan gyors frame per second mozgóképet feldolgozni amiben a Mancs Őrjárat megy. kb 75%-ra kell visszalassítani.

Miben mutatkozik ez meg? Lényegében semmi közvetlenül tapasztalhatón. Te nem tudod felmérni mi az amit felfogott a gyerek és mi az amit nem... A gyerek meg nyilván nem tudja elmondani mit nem sikerült feldolgozni, elvégre... nem sikerült feldolgozni:D AMi nincs, azt nem lehet bemutatni. Viszont az idegrendszerét feleslegesen terheli. Mert attól még, hgoy nem sikerült feldolgozni, bizony végigfut az inger az idegrendszerén.

és ha valami, hát az ingerhajhászás az egyik legrosszabb hatás amit ad ez a digitális világ. Megy a TV a háttérben, de ha nincs TV, akkor is zene vag ypodcast megy evés közben, munka közben, ez-az csinálás közben. Mert mi, flenőttek is rá vaguynk függve az ingerre. Nem véletlen, hogy napi 2-4 óra telefonos képernyőidő simán elmegy. És igazából a nagyrésze nyers inger.

És az, hogy milyen preferenciák alakulnak ki, az elsősorban 2 éves kor előtt dől el. Ha a gyerk azt szokja meg, hgoy ömlik az arcába az inger, akkor később is ezt fogja keresni, akár élvezi, akár nem.

Itt egy videó az alfa generáció rajzfilmjeiről:

https://www.youtube.com/watch?v=itA0XZz6kI4&t=381s&ab_channe..

És hogy miért gond a túl sok inger? Egyszerű: Ha túlterheled az idegrendszeredet ingerrel, azt a szervezet stresszként éli meg. Kell az nekünk? Nem.

Ja, plusz:

A mondókázás gyakran együtt jár mozgásokkal. nem véletlen, hogy a beszédindítást is mozgásos stimulációval csinálják, nem pedig úgy, hogy leültetik a gyereket besézlni.

Szóval érdemes általános idegrendszeri fejlettségről beszélni, nem pusztán beszédről. Az a gyerek aki sokat mászókázik, lehet hamarabb fog megszólalni mint az, akihez sokat beszélnek. De persze hiába mozog eleget, ha nem hallott elég beszédet, nem lesz mit mondania.

#11 vagyok.

Születéskori oxigénhiány nagy valószínűséggel.

Akik belém álltak, hogy nem vagyok képes alkalmazkodni, azoknak mondom, hogy ezt a következtetést levonni szerintem kevés az az információ, amit írtam, nyilván a körülmények is számítanak, miért is lett úgy kezelve a dolog, ahogy.

De nem akartam részletekbe menni.

Na pont ennyit,mint,amit leírtál. Minden gyerekemnek nagyon sokat meséltem, énekektem, mindig beszélünk hozzájuk. 21 hósan, 16hósan és 22 hósan mondták ki az első mondatukat! Nem szót,mondatot. Mindegyik tvzett, a legkisebb mellett majdnem egész nap megy.

Ennyit erről

“ De nekem is vannak ezzel ellenvetéseim.”

Magyarországon külön sport a hozzáértőt megkérdőjelezni és jobban tudni.

De vajon miért nem vagyunk még 10 millió zseni országa?

38, nem is azt írtam, hogy ezt kell tenni. Ez valóban káros. Ahogy a direkt javítás is beszédhiba esetén.

A kommunikációs vágy felkeltése nem úgy történik, hogy megmondod, mit mondjon. Hanem úgy, hogy megpróbálod elérni, hogy a részese legyen pl: a mesének. Akarjon "közbeszólni".

"nézd, itt egy maci. Egy barna maci"

"Szerinted hova indul ez a barna maci? ...Zzzzmmm.... Nézd csak mi lehet ez? Zümmögnek a..."

Vagy hétköznapi szituációban. Indultok sétálni. "Itt van a zöld nadrágod, de szép nadrág ez. Vagy szeretnéd inkább a pirosat?"

Láma példák, ezerszer kifinomultabban is lehet. Nem az én szakmám, én csak segítséggel alkalmaztam. Mára tele a net vele, rengetegen építenek e technika köré terméket.

Ha neurológiailag rendben van a gyerek, nincs szervi akadálya, akkor lehet ezzel támogatni.