Nemtudom elviselni a 7eves gyerekemet. Mit tegyek ezellen?

Sajnos olyan megoldást nem tudok, amitől egycsapásra az elvárásaidnak megfelelően fog viselkedni a gyerek. Ha azt szeretnéd, hogy engedelmesebb legyen a gyerek, az egy hosszú folyamat eredménye lesz.

Először is, azt tudnod kell, hogy az ordítozás is bántalmazásnak számít. Verbális bántalmazás, ami ugyanolyan pszichés károkat okoz, mintha megütnéd. Ezzel nem kellemes szembenézni, de sajnos így van. A szomszédoknak elvileg jelezniük kellene a gyermekvédelem felé, hogy folyton ordítozol a gyerekkel. Igen, majdnem minden szülőnél elszalad néha a cérna és kiereszti a hangját. De azt azért érzékelned kell, hogy a "néha elszakad a cérna" és a "folyton üvöltözni kell vele" nem ugyanaz. Maximálisan megértelek, nekem is volt ilyen időszakom. Tudom hogy milyen. De ez így nem jó, se neked se a gyereknek. Lehet rajta változtatni.

Első körben érdemes elvégeztetni egy hallásvizsgálatot. Lehet, hogy valóban nem hall jól a gyerek.

Az, hogy a gyerek nyugodtabban viselkedjen, egy elég komplex dolog. Sok mindent át kell gondolni.

Az első, hogy te hogyan tudod csökkenteni a stresszt. Hogyan és milyen időközönként tudsz kikapcsolódni, feltöltődni?

Mennyire strukturáltak a gyereknek a napjai? Van lehetősége levezetni a felesleges energiáit? Jár sportolni, zenélni, akármilyen egyéb foglalkozásra? Mennyi időt tölt a gyerek a természetben? Tudtad, hogy az immunrendszer, az idegrendszer, a szem megfelelő működéséhez naponta legalább 4 órát kellene kint lenni a természetben? (Persze, ez sokszor kivitelezhetetlen, az emberek zizik.)

Megfelelő minőségű és mennyiségű-e a család alvása? Kialvatlanul megint nem működik optimálisan a test.

Hogyan viselkedik a gyerek az iskolában? Ott sikerül teljesíteni az elvárásokat?

Engedd el az önsajnálatot,és vidd a gyereked szakemberhez!

Attól hogy okos, lehet baja,és biztosan van is,és ki kell deríteni,hogy mi és fejlesztés kell neki vagy terápia.

Ha fel vagy készülve a kritikára és nem csak a vállveregetésre vágysz, hogy szegény te, akkor érdemes lehet felkeresni a pedagógiai szolgálat pszichológusát. Ingyen van és segítenek átlátni azt, amit itt a 21-es pedzegetett. Valami elment a család dinamikában, ha ez most ilyen élesen jön ki, de az egészet egyben, rendszerben kellene látni, néhány mondat alapján erre nem lehet mit mondani.

Engem a dackorszakban tudtak ilyen szinten kiakasztani a gyerekeim, de akkor éreztem magamon, hogy ez nem oké. Jeleztem a férjemnek, hogy kell egy kis énidő, elmentem 3-4 órára és utána úgy jöttem haza, mint akit kicseréltek. Megint tudtam türelmes, szerető, odaforduló anya lenni 1-2 hétre. Szóval érdemes mélyen magunkba is nézni szerintem, ha a türelemmel problémák adódnak. Mondom ezt egy brutál lobbanékony természettel, amit a gyerekek mellett tanultam meg igazán kezelni. Nem az ő életüket akarom elcseszni a saját idióta tulajdonságom miatt.

Autista Asperger szindrómás gyermekem ugyanez! Csak ő erősen agresszív is velünk. Üt-vág mindenkit.

Az iskolában maszkol,ő a tökéletes kislány, aki osztályelső,évfolyamelső,ő áll elöl a táncnál és a versmondásnál is az ünnepségeken.

A tanítók és a fejlesztő pedagógusok most javasolták,hogy vetessük is le az autizmus kódot,mert "semmi baja" a lányunknak.

Igen ám,csak azt nem látják,hogy ez MEKKORA ERŐFESZÍTÉS a gyereknek. Hogy most lesz 9 éves, és reggel sír,hisztizik, verekszik,ordít,kiabál, mikor megyek érte,már a buszon sír,mert ÖSSZEOMLIK! meltdown. Ez a neve.

Éjjel felsir 5x-6x, alvajár, szinte váltva vagyunk egész éjjel mellette a férjemmel!!

Akkora stressz neki ez az egész. Mellette teljesen rutinfüggő, erősen szenzoros, iskolán kívül mindenhol és mindenkivel tud agresszíven viselkedni, meggyőzhetetlen,bármit is akarunk.

Feszült, ideges, kiabál, opponáló viselkedést mutat.

A pszichiáternek annyi volt a gyerek 6 éves korában az ötlete,hogy ír gyógyszert.

Mondtam neki,hogy kösz,nem.

De mostanában azt gondolom, hogy el fogjuk kezdeni.

Kislány, lassan 9 éves.

Döntsd el te,mennyire hasonlít a fiadhoz. Az agressziót kivéve (mert azt nem írtad), szerintem nagyon.

Vidd szakemberhez!

"Autista Asperger szindrómás gyermekem ugyanez! Csak ő erősen agresszív is velünk. Üt-vág mindenkit."

Én is autista vagyok, mégsem viselkedtem így soha. Ahogy sok más autista ismerősöm sem. Nem kell mindent erre fogni. Főleg nem a nevelési hibákat, mint a kérdező esetében

27!

Mert leszedálná,és nem tudna így teljesíteni. A gyógypedagógus szerint sem. Azért.

Nagyon erős tömeg ér emberiszonya van. Ezen nem segít a gyógyszer.