Anyukák, őszintén, az anyósnak kevésbé engeditek, hogy unokázzon, mint a ti anyukátoknak, máshogy álltok hozzá, kivételeztek?

Függ attól milyen a viszony ki milyen messze lakik brtartják-e amit mond az anya stb.

Anyukám 300 km-re lakik így ő kb 2 havonta unokázik. Anyósom 20 percre ő átlag hetente kéthetente.

Mindketten szépen bánnak vele ha lehetne mindkettőnél ugyanannyit lenne.

Egyenlő esélyekkel indultak. Anyós és ideértve apóst is viszont megbízhatatlanok. Többször is ellene mentek a kéréseinknek, 8 hónapos babát bablevessel etetett, aminek egész éjszakás sírás lett a vége, hiába kértük, hogy reggeli után csak 1db Kinder csokit adjanak, adtak 2-3 reggeli helyett is, és kérték a gyerekeket, hogy ne mondják el.

Anyámék rászólnak a gyerekeinkre ha olyat csinálnak, amit nem szabad vagy veszélyes, anyós meg csak sápítozik, a gyerekek simán a "fejére sz@rnak", hiába jó gyerekek alapvetően, ha tudják, hogy mama nem tud nemet mondani elengedik a gyeplőt.

És ez csak egy kis ízelítő, így ha látogatni vannak max. 1-2 órára lehetnek egyedül a gyerekekkel, mert eskü nem tudom elképzelni hogyan nevelt fel 2 gyereket....

Teszek, és nem is erdekel ki mit szól. Anyósom pszichés beteg, plusz bagózik mint a gyárkèmény, rohadt büdös àllandóan. Én nem vagyok hajlandó tolerálni a cigit, zavar a szaga, nem még hogy a babámhoz dörgölőzzön..

Plusz tök felelőtlen, infantilis, mindent a betegségere fog (amiből nem is akar meggyógyulni amúgy, tuti kifogás), ha itt van jobban érdeklika gyerek játékai mint a baba.

Uh ja, anyám meg normális, szóval felé húzok, ez van.