Mennyire neveled vallásosan a gyereked?

Nincs még gyerekem.

Ha lesz, nem nevelnem vallásosnak. Az apja valószínűleg nem lesz vallásos, mert nem kezdek olyan emberrel, aki tényleg vallásos. Ha valaki tényleg hisz, az aszerint éli az életét, ami nem kivitelezhető, ha a párja nem úgy él. Ez pedig általában nem kompromisszumos kérdés.

Ha a gyerekem ovis hittanra szeretne menni, akkor engedném, minimum oviban. Anno én is akartam, mert azt láttam, hogy színezgetnek hittanon, mesélték a barátaim, hogy gitározgat nekik a "pap bácsi", meg "mesét" olvas nekik, és én nagyon irigy voltam, hogy én nem mehetek színezgetni, meg gitározást hallgatni.

A sulis hittant fenntartásokkal kezelném, de csak azért, mert azt nem lehet olyan könnyen elengedni, mind egy ovisat.

Multi kulti vagyunk, a hálaadástól kezdve a kínai újjévig mindent megtartok mert tetszik, érdekes.

De ilyen tipikus templomba járók nem vagyunk

#27 Vagyok. Hozzátenném, hogy én ateistaként nem is tudnám vallásosnak nevelni a gyerekemet, mert én magam nem vagyok vallásos, sőt, vallásosnak se neveltek engem.

A családomból így is én állok a legközelebb a vallásossághoz, és én is ateista vagyok, meg se vagyok keresztelve. Szimplán én nem tartom boldondnak a hívőket, el tudom fogadni, hogy a vallás tud jó lenni, hasznos oldala is van, de én magam nem hiszek.

Személy szerint én végzem önkéntes tevékenységet, és az alapítványnak alapvetően keresztény, leginkább katolikus az értékrendje. Sok a hívő a közösségben, van közös ima, ha többen vagyunk egy helyen. Megesik, hogy én is elmondom azt a miatyánkot velük, szimplán azért, mert elfogadom a közösség normáját, és együtt akarok működni velük, mert a céljaik jók. Ha elég idős lesz a gyerekem, és én még mindig náluk önkénteskedem, akkor megpróbálom a gyerekem is bevonni, de nem hiszem,nhogy ez vallásos nevelés.