Ki hogyan kezeli "jól" a kisgyerek dacolását?
4 éves nagylányom este húzza az alvást, mint a rétestésztát. Mindig ugyanaz a napirend, tudja, ismeri a programot (7 körül megyünk fürödni, 8-tól már ágyban van és meseolvasás, fél9-től meg lámpaoltás), alapvetően türelmesek is vagyunk, de azért már amikor ő is fáradt, mi is mennénk aludni, de csakazértse megy be az ágyba meg kiszaladgál, hogy "szomjaspisilnikelldemégezajátékhiányzik", az azért úgy huszonmilliomodszorra elég bosszantó. Ott vagyunk mellette mind a ketten. Nem várjuk el, hogy egyedül elaludjon, nem várjuk el, hogy azonnal szó nélkül bebújjon az ágyba és csendben legyen, de azért ez már sok.
Az utóbbi időben az apja kitalálta, hogy ő addig lemegy a nappaliba, és mivel gyerekzár van a lépcső tetején, ezért nem engedi le, amíg az ágyába nem megy a gyerek. Én mindeközben végig ott vagyok a gyerekszobában, altatom a kicsit, esetleg kezemben mesekönyvvel várom, hogy jöjjön a 4 évesem végre mesét olvasni. Aki meg csak a lépcső tetején sír, hogy "apaaaaaaaaa". Hiába tudja, értelmes gyerek, tapasztalta már 100x, hogy ha bemegy az ágyába, akkor az apja egyből jön is. De ő csakazértse. Aztán meg amikor lekapcsolom a lámpát, mert ennek így semmi értelme, akkor meg azért sír, mert még mesét akart volna hallgatni. De oda nem jönne, nem hozná a választott mesekönyvet, csak tekereg a padlón nyafogva, hogy "meseeeeeeeeeee".
Értem én, hogy kicsi, hogy az ovi kifárasztja, hogy ott a kistesó (aki hamarosan 2 éves, szóval azért már megszokhatta), hogy az alvás neki egyfajta elválás és húzza-vonja, de ez így élhetetlen, tarthatatlan, vállalhatatlan. A végére már szerintem az egész szomszédság tőlünk zeng. A gyerek túlfárad, reggelre nem piheni ki magát, ördögi kör. Tegnap este elszakadt a cérna, és kiabálva felkaptam a lépcső tetejéről és egy kicsit erősebb mozdulattal az ágyába raktam. Akkor meg azért ment a sírás, de legalább már ott maradt. De nyilván nem szeretném folyton az ágyába dobni és kiabálni vele és megfélemlítéssel rávenni az alvásra vagy úgy akármire (mostanában, hogy az ovi kezdődött- amúgy középsős, szóval nem új neki a helyzet- napközben is egyre rosszabb, kezelhetetlenebb, így napközben is néha elgurul a gyógyszerem).
Többször próbáltam már szépen megbeszélni vele napközben, hogy hogy lehetne ez jobb, hogy mit hiányol, hogy legyen jó az este, mert az nyilván senkinek se jó, ha összeveszünk minden áldott este. De nyilván 4 éves, amit napközben jókedvűen megbeszélünk, az a fáradt estére már köddé válik.
Én már kezdek kifogyni az ötletekből, módszerekből, hogy mivel lehetne ezt kezelhetőbbé tenni. Valakinek ötlet? Másoknál hogy működik az este, hogy lehetne ezt szerintetek normálisan kezelni?
Egyébként nagyon ügyes-okos-értelmes kislány, házon kívül abszolút szófogadó, rendben van vele minden, oviban az óvónők szeretik, ódákat zengenek róla, én meg csak pislogok, hogy mégis hogy van az, hogy az önálló, egyedül pisilő-öltöző-maga után elpakoló kisgyerekem megeszi egy kis hisztiszörny mire hazaérünk, mert otthon ezekből semmi sem valósul meg.
Biztos álmos? Én inkább ebben látnám a problémát.
Nekem a kicsi 3 éves. Ovis. Ha fél 9kor lekapcsolnám a lámpát, hogy alvás, kb kiröhögne. Nálunk fél9fele van a fürdés. Fél10 fele, van hogy 10fele az alvás.
Hiába kezdeném el altatni elöbb, ugyan ez a vergődés lenne. Ha én nem vagyok álmos, én sem tudok elaludni.
Nálunk fogmosás után kötelező pisi - ha nem kell, akkor is rá kell ülniük, kevés akkor is jön, és elmondom, hogy később nem jöhetnek ki. Víz van az ágyuk mellett. Az esti mesét csak akkor olvasom, ha szépen fekszenek az ágyban, és már nem állhatnak fel az ágyból, közben/utána még isznak egy kis vizet, jóéjt puszi, onnantól csendben kell lenniük, akkor is, ha elalszanak hamar, akkor is, ha elhúzzák 1,5 órát. Következetesen betartottam ezeket mindig, ha volt hiszti, ha nem. Most már szépen tudják a rendet.
Nem fogja soha megtanulni, ha engedtek neki.
(Mondjuk nálunk 9kor van meseolvasás, hamarabb teljesen felesleges lenne. Ha nagyon fáradtak, fél 9.)
3mas vagyok. Én ezekben szigorú vagyok. Ha nem tetszik neki valami, oldja meg, vagy ne hisztizzen miatta. Hisztiztek jópárszor, volt, hogy kitettem őket az udvarra este, vártam 5 percet, megkérdeztem jobb lenne-e az ágyban nyugodtan. Adhd-s a gyerekem, de emiatt nem fogom hagyni, hogy a fejemre nőjön. Meg kell nekik tanítani, hogy nem érnek el semmit a hisztivel, és egy idő után abbahagyják. Vagy esetedben ha hisztizik, kimész, neki maradnia kell a szobában. Lehet szaranya vagyok, van, amiben engedek, de ezt a fajta viselkedést nem engedem meg nekik.
Volt, hogy az éjszaka kellős közepén kért kaját. Egyetlen egyszer adtam neki. Következő alkalommal mondtam, igyon kis vizet, reggel ehet. Nem tudta, hová tette az alvós plüsst, akkor nem alszik vele. Nem tetszett neki a takaró, alhat nélküle. Drasztikusnak tűnhet, de én 2 dacos, akaratos fiúval csak így bírok.
6!
Hát nem lennék a gyereked.
Ezek után majd ne csodálkozz, ha öreg korodra egy otthonba dugnak és rád se nyitják az ajtót.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!