Ahogy a fiam viselkedik, az még egy normális aktív kisgyerek vagy már valami más?

3 éves lesz 1 hónap múlva. A születése nem volt egyszerű, nem lélegzett, 3/8 volt az apgarja. Jártunk dévényre és gyógytornára, mert nagyon feszes volt és brutál sokat sírt. Neurológusnál is voltunk 6-12-18 hónapos korában. Akkor azt mondták, hogy nincs szüksége további fejlesztésre, utánkövetésre, mert megfelelően fejlődik, minden rendben vele.

Kereken 1 évesen kezdett járni és szavakat mondani, 2 éves korára már "szómenése" volt szó szerint.

Okos kisgyerek, nem ügyetlen, barátkozik, érdeklődik minden iránt.

Viszont vannak furcsaságai, rettenetesen nyughatatlan, egy másodpercre sem tud egyhelyben maradni, szétszórt, ha hisztizik, akkor kb vége a világnak, mintha egy eszement őrült lenne. Rengeteget beszél, de komolyan, amint kinyitja a szemét, onnantól kezdve be nem áll a szája estig. Semmi sem köti le igazából. Gyakran elesik, ha mérges lesz, akkor üt. Foglalkozunk vele, rengetegszer elmagyarázzuk az ő szintjén stb mit nem szabad, miért nem szabad, vagy azt hogy hogyan szabad viselkedni, mégis tojik rá, még csak azért is. Ha örül, akkor nagyon hangosan, intenzíven örül. Nincs félelemérzete és ha megtörténik a baj, pici sírás után megcsinálja újra. Nem tudok vele sehová elmenni, mert mindenhol ő a leghangosabb. Bölcsiben azt mondták szerintük minden rendben van vele, csak keressek neki valami sportot, most lett ovis, eddig ott sem volt gond a viselkedésével amúgy. Nem tudom mennyire számít, de pl az egyensúlya nagyon jó, már tud kétkerekűn biciklizni.

Nyüzsgő, impulzív, konok. Nagyon konok.