Más gyerekeket sem érdeklik a könyvek?

Én mindháromnak már pici korában is próbáltam olvasni. Maximum a könyvet vágták hozzám vagy sírva elrohantak. Amikor a nagy oviba került, akkor az óvónő jelezte, hogy valami gond van és így mentünk a szakszolgálathoz. Először a nagyot vizsgalták, a kisebbekkel "önszorgalomból" mentünk, mikor láttuk, hogy náluk is ugyanaz lehet. Mint kiderült mindhármuknak brutális beszédértés és beszédészlelés problémájuk volt. Amíg a logopédus segitségével ezt nem tettük helyre, addig útálták a könyveket. A logopédus azt mondta, hogy képzeljem el, hogy érezném magam, ha valaki valami idegen nyelven akarna velem/hozzám beszélni, szövegelni, úgy hogy én egy árva kukkot nem értek belőle, vagy maximum csak 1-1 szót esetleg szótöredéket hallok ki az oldalnyi meseből! Amint javult a helyzet, az olvasást is megszerették, annyira, hogy a 14 évesem még beül meghalgatni a tesókhoz az estimesét és csak azért kér meséket, mert a tesói azt szeretik... Éljen a kamaszkor!😆

Ezt nem azért írtam, hogy a lányoddal bármi probléma is lenne, csak azért, hogy jó az ilyen dolgokra odafigyelni, mert ha mégis van valami, azon lehet segíteni!

Én imádok olvasni, alig vártam, hogy mesét olvashassak a gyerekemnek, erre a nagyobbik lányomat nem érdekelte. Pedig tényleg próbálkoztam. Ôt amúgy a mondókázás se érdekelte. Aztán végül olyan 4-5 éves kora óra kezdte lekötni az olvasás, azóta igényli az esti meseolvasást is.

A kisebb lányom viszont nagyon szereti a könyveket és a mondókákat is kicsi kora óta.

Szóval szerintem személyiségfüggô. De késôbb simán változhat, szóval ne add fel, vedd elô a könyveket idôrôl idôre.

Totál gyerek függő. A lányom 1 évesen komplett Bogyó és Babóca könyveket hallgatott végig. 2 évesen már az Anna, Peti, Gergő ment. Egy este, 1 könyv.

A fiam most másfél. Nem üli végig a Bogyó és Babóca felolvasást. Úgy szoktam, hogy a saját szavaimmal elmesélem röviden, mi történik a képen. És már lapoz is tovább. :D

Mostanában van, hogy pl.a Hoppla meséből meghallgatott egy hosszabb részt. De abban autó van, ami elromlott. Imádja a járműveket. Szóval most igyekszem olyan könyveket elővenni, amiben van jármű. Az jobban leköti.

Nem olvastam a válaszokat végig, de esetleg próbálgasd, hátha más más témájú könyv esetleg leköti. De ha nem, szerintem ennyi idősen az se nagy baj.

Vagy esetleg diavetítés? Az érdekes lehet.

Mit olvasol neki?

A másik, érdemes böngésző könyvvel kezdeni és ott miközben együtt keresgéltek mondasz egy- két mondatos történetet a látottakról. A böngésző könyv interaktívabb mintha csak hallgatni kell.

Nálunk 1,5 évesen ezek mentek illetve Boribon és Annipannival (a piros könyv) kezdtünk meg Pipp és Pollival, illetve Maszattal - ez utóbbi nagyon érdekelte mert az ő mindennapjairól szólt (motorozás a játszótéren, villamosozás, vonatozás, madáretető készítés stb)

A nagyobbam sem szerette különösebben a meseolvasást. 2 éves kora környékén volt a váltás, akkor került be a mindennapi rutinba az esti mese is, de előtte nagyon ritkán fogadta el, hogy olvassak neki. Ahogy te mondod, kitépte a kezemből, rágta, szaggatta a lapokat, inkább elő se vettem, nehogy kárt tegyen benne. Kb akkor kezdett el érdeklődőbb lenni, amikor ilyen Bogyó és Babócában minden karakternek más hangot adtam, a leíró részekben is dallamosabban hangsúlyoztam, és ez valahogy lekötötte. Azóta (3,5 éves) már nagyon imádja hallgatni (monotonabb hangon is :D ), vannak kedvencei is és az egyik legnagyobb örömet az ajándék új könyvek jelentik neki.

A kicsi már az esti meseolvasós rutinba született bele, egyszerre altatom őket és így akarva-akaratlanul az első itthon töltött napjától kezdve bizony hallgatja a meséket :D De ő nem bánja egyáltalán, már 9-10 hónaposan hordta nekem a kemény lapos babakönyeket, ezeket a nyitogatós-ablakos kukucs könyveket, és együtt nézegetjük őket. Már 1 éves ő is, ugyan hosszú mesét végighallgatni még nem tud, de szívesen lapozgat és nézegeti a képeket.

Mondjuk a mondókás könyveket egyikük sem szereti, de lehet, mert nekem is herótom van tőlük.