Hogy lehet TV/mese nélkül gyereket nevelni?
Mi alapvetően sosem tévéztünk, max. egy-egy sorozatot vagy filmet néztünk meg, de nem ment háttérzajnak a TV. És bár nem zárkózom el tőle, azt gondoltam gyerekvállalás előtt, hogy na, nálunk 2-3 éves kor alatt nem lesz mesézés, ezt tudtam tartani a gyerek 1,5 éves koráig. Aztán csak bekapcsolták, ma már napi szinten :/
Mert sokszor egyszerűen semmit nem lehet mellette megcsinálni, szó szerint egész nap megy, rombol, rohan, a nyomában kell lenni. Az alvásidejében dolgoztam egy ideig heti pár órát vagy a háztartást csináltam, most megszületett a testvére, na így már az a napi 1-1, 5 óra sincs meg.
Ha nem raknék mesét, egyszerűen nem tudnék se haladni itthon a főzéssel, háztartással és nem tudnék szuszanni sem egy percet se egész nap.
De közben olvasom, hogy mások azt írják, náluk sosem volt TV, nem értem, akkor ők hogy csinálnak bármit kisgyerekek mellett vagy pihennek 10 percet, ha 2-3 gyerek is van otthon?
A hangsúly a mértéken van. 2 évesen kezdett mesézni a fiam. Max 1,5 óra este. Hétvégén délelőtt is nézhet kicsit. De mellette millió dolgot csinálunk.
A baj az hogy sokan már a pár hónapos babát is a tévé elé teszik meg telefont nyomnak a kezébe mert addig is csendbe van. És azt se nagyon figyelik miket néz.
Nekem is kb 1,5 éves koráig működött ez, aztán kapcsoltam neki. Korlátozva csak. Az idő is, meg hogy mit néz. Akkor született a kistesó, egyszerűen kellett néha az a fél óra nekem.
Csak sajnos túlzásba estünk mire 3 éves lett, úgyhogy az utóbbi fél évben nagyon lekorlátoztam. Mostmár működik tv nélkül, 4 éves múlt, napokig nincs tv, heti 1-2x fél óra-40perc van, de van, hogy egész héten semmi. De így 4 évesen már tényleg jobban leköti magát, meg a kicsi is, ha most azt mondom, hogy nekem dolgom van, játszanak maguknak szerencsére.
3 éves koráig nem volt egyáltalán képernyő előtt. A fejlődésneurológus megtiltotta.
Utána is minimálisat. Igazából egy ideig nézte a Viasat nature-t olyan 6 éves korától kb. De csak azt az 1 csatornát.
Ilyenkor nyáron egyáltalán nem kapcsoljuk be.
Mi a férjemmel egyáltalán nem nézünk tv-t. Amíg csak ketten voltunk,nem is volt tv-nk sokáig.
A lányunk meg autista, szóval ő sem nagyon tévézhet. De nem is nézi. Nem is tudom,mikor volt utoljára bekapcsolva.
Építőjáték, baba, rajzeszközök, gyurma, millió könyv,ami lekötötte.
Pici korától csak a könyvek..kb 2 éves korától.
Mire 3 évesen megszólalt,kiderült, hogy tudja kívülről szinte az egész Bóbita könyvet (Weöres Sándor).
Jó,ő nem átlagos. A sok könyv hatására 5 éves korára már írt,olvasott. És nem mi tanítottuk,elhihetitek.
Biztos számít a példa is,mert mi se ülünk a tv előtt sosem.
Minden nap játszótéren vagyunk tavasztól őszig. Több órát. Utána feljövünk, rögtön könyv vagy rajzolás,ami leköti.
A muszáj nagy úr.
Nagyobbik gyerekemet születése óta fejlesztésre hordtuk. Időnk nem volt tévézni. Gyógytorna minden nap, plusz rengeteg levegőzés, sokszor alig voltunk otthon. A háztartás huszadrangú volt. Amit nagyon kellett megcsináltam míg aludt, később vele. Járni nem tudott, de adogatta a csipeszeket a teregetéshez. Tv helyett könyv, dia volt.
3 éves volt, mikor megszületett a testvére (majdnem 4 évesen kezdte az ovit, mert évvesztes). Na akkor volt egy kis "megingás". Az elején nem igazán bírtam még kettővel, kapcsoltam tévét, de borzasztó ötlet volt. Az idegrendszeri éretlensége miatt nagyon rossz hatással volt rá, még ingerültebbé tette, pedig addig se volt könnyen kezelhető.
Hát összeszorított foggal, de a tévé ellen döntöttünk.
Olyannyira jól sikerült, hogy csak 7 éves iskolásként kezdett újra tévét nézni és azóta se rendszeresen. Jellemzően csak ha beteg és itthonról dolgozok mellőle.
A kistestvére meg gyakorlatilag ebbe nőtt bele. 4,5 évesen még egy mesét nem látott. Rendkívül fejlett, okos, szociális gyerek. Nincs "kirekesztve" az oviban és még egyszer nem jött haza úgy, hogy kapcsoljunk mesét.
Egyébként sajnos borzasztó rossz a szeme, úgyhogy nem bánom, ha még jó sokáig nem cuppan rá.
Egyéb képernyő is minimális az életükben, képeket szoktunk nézni a tévén, arról is szoktunk diát olvasni.
Amúgy nàlunk sem azétt nem néz, mert ellenzem, hanem ahogy írtam, nem opció.
Mi sem nézünk.
Egyszerűen nincsen benne a mindennapjainkban.
Soha az életben nem volt tévéelőfizetésünk.
(16 éve élek saját háztartásban, de kb 20 ève nem nézek tévèt)
Így nekem ma a napközbeni kávézás közben pl társasozás volt porondon.
Reggel tudjàk, hogy addig nekik is nyugi van.
A teraszunkon vagyunk.. én netezek a telón, ők könyvet néznek, vagy csak hozzám bújnak.
Főzéskor gyurmáznak, vagy nekem “segítenek”
Vagy rajzolnak, festenek, kívàncsiskodnak
Vagy épp kiakasztanak, mert rosszalkodnak/ vitáznak.
Ez is gyakori…
Általában feladatot kapnak..
Mondjuk nem tudom mesével könnyebb-e..
Mert nincs tapsztalatom.
2 hetente 1 moziestet tartunk.
Popcornnal.. stb..
Tényleg nem ördögtől való, de tőlünk sem látnak ilyet, így nem is hiányzik sem nekik, sem nekünk..
Nem igazán tudom elmagyarázni, ha a ti mindennapjaitokban benne van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!