Mitévő legyek? Egy elkeseredett anya
Nyugodtan szidjatok,mondjatok el bárminek akkor is leírom őszintén ami a szívem nyomja . Nem tudom van-e más hasonló helyzetben,és ha igen, akkor ő hogy kezeli?
Van egy 2.5 éves kisfiam.
Kb 10 hónapos kora óta egyedül nevelem,az édesapja nem szeretne tartani vele a kapcsolatot.
Azt tudni kell,hogy a születése óta minden egyes napom maga a pokol.
Az első három hónapban csak ordított, ejjel-nappal fent voltam,az apukája semmiben nem segített. Emelett egy 3 szintes családi házat kellett takarítanom (akkoriban ott laktunk ) minden nap friss ételt csinálnom az exemnek stb. Nyilván erről a kicsi nem tehetett,de egyszerűen egy remalom volt az eletem.
Nem szeretném találni hogy hogy sikerült a baba,miért, mikor stb mert az úgy nagyon nehéz lenne,de tervezett gyermek volt,rendezett családi és anyagi háttér adott volt.
Lelkileg teljesen kikeszultem már akkoriban, a stressz,a baba ,a párkapcsolati problémak miatt.
Amióta egyedül nevelem még rosszabb a helyzet.
10 hónapos volt amikor külön váltunk az apukajaval,es q rengeteg stressz ,lakás intezes, depresszió valamint a mindennapi dolgok mellett elsiklott a gyerekneveles. Mindent megtettem és megvettem, tudatosan próbáltam q kicsivel foglalkozni, mégis egy iszonyatosan neveletlen kisgyerek lett belőle.
A családom nem tud segíteni ,a barátaimmal megszakadt a kapcsolat,és mivel külföldön élek senkire nem szamithatok.
Igyekszem sokat kint lenni vele ,jatszoteren stb mert az mindkettonknek jó,de ott is mindig ő a legrosszabb. Azt csinál amit akar, a jatekait kidobja a kukába vagy eldobja olyan helyre ahol tudja hogy nehéz kívenni és élvezettel nézi ahogy megprobalom kiszedni például a bokrokbol. Folyamatosan jon-megy ,maximum 2 percet tud egyhelyben ülni, éves közben is járkál hiába szólok rá. Verekszik ,nem hallgat rám .
Mostanában kinomban a tv elé ultetem 20 percre amíg kitakaritok olyankor általában egyhelyben ül.
Mindig valamit tönkre tesz ,mindig kitalál valami rosszasagot de nem akarom ezt se részletezni. Napi Kb 1-2 órát én is játszok vele vagy könyvet nézünk, de akkor is Folyamatosan mellettem can .
Nem tudok enni,nem tudok fürdeni ,q wcre is követ. Egy nyugodt pillanatom sincs és néha már annyira kivagyok idegileg hogy kiabalok vele .
Ha elmegyunk valahova, például egy bevásárloközpontba,ott is össze vissza futkoz, dobálja a sütiket, direkt kiönti a kavemat stb . Nem lehet vele bírni.
Az is nehezíti a helyzetet hogy hétfő óta ismét dolgoznom kell.
5kor kelek,7kor viszem bölcsibe és fél 8-tol Kb 1ig dolgozok. Hulla fáradtan elmegyek érte, fáj olyankor már mindenem ,és még csak akkor kezdődik itthon a katasztrófa vele egészen este 9ig .
Éjjel velem alszik egy ágyban.
Soha nem vagyok egyedül pedig én az a típus vagyok akinek szüksége lenne napi pár órára amikor csak magammal foglalkozok, vagy épp nem csinálok semmit .
Nem vagyok rossz anya és megprobalok megfelelni mindenkinek,teszem a dolgom . Fozok ,mosok ,takarítok dolgozok,és teljesen egyedül nevelem a fiamat.
De néha úgy érzem, hogy ez egyszerűen nem lehet az én életem. Hogy birjam ezt idegileg ? Folyamatosan hangoskodik, csapkod, zene ,mese,ha ezek nem akkor valamit tönkre tesz....
Orvosnál is voltam vele,állítólag nincs semmi baja ,de szerintem fejletlen az idegrendszere, de az is kehet hogy velem van a baj .
Meddig birjam még így ezt az életet? Úgy erzem hogy csak szenvedek.
Tudom ez nem szep tőlem és higgyétek el hogy nagyon szeretem a fiamat ,csak néha félek hogy nem tudom egyedül vegigcsinalni. Vagy ha igen,akkor csak így hogy egy törvénytelen,neveletlen pszichopata lesz belőle. Nem akarom elrontani az életet, de az én életem már tönkre ment - legalábbis jelenleg így érzem.
Bocsánat hogy hosszú lett és olyan össze- vissza de ezt is épp úgy írom hogy a wcn ülök, és sírok közben.
válasza:
válasza:Nagy ölelést küldök neked! Èrthető, hogy kifàradtàl, sok teher van a vàlladon.
Nem minden gyerek ugyanolyan, ès arra is rosszul reagàl sok gyerek, mikor a szülő stresszes.
Próbàld meg szerintem minél többet a szabadba vinni. Ne csak jàtszótèrre, hanem erdőbe, mezőre, folyópartra, ahol sokat mozoghat szabadon, kevesebb a szabàly. Hagy csapkodjon ott bottal, szaggasson hullott levelet, törjön gallyat, sarazzon, dobàljon kavicsot. Ilyen èlmènyekkel leadja a plusz energiàjàt.
Pròbàlj màs szülőkkel ismerkedni, bandàzzatok, vigyàzzatok nèha egymàs gyerekeire.
Kitartàs, nem vagy rossz anya, csak fáradt.
válasza: válasza:Érzelmi biztonságot stabil háttérrel tudsz neki adni, ami ideális esetben egy kiegyensúlyozott házasságot jelent. Ha anya és apa rendben vannak magukkal és egymással is, akkor meg tudják adni azt a biztonságot, amire egy gyereknek szüksége van.
A te esetedben sajnos nincs se boldog párkapcsolat, se boldog anya. Ebből így iszonyatos nehéz lehet bármit is összehozni, hisz a gyereknek szüksége lenne egy kedves, de határozott, erős anyára, aki fel tudja állítani a számára szükséges korlátokat, viszont olyannyira összecsúszott most az életed, hogy segítség nélkül nagyon nehéz ebből bármi jót kihozni.
Több dologra is szükséged lenne most, az egyik az énidő. Valami megoldást kéne találnod arra, hogy legalább heti egyszer egymagad lehess. Ez lehet bébiszitter, vagy bármi más, ami ott van, ahol te élsz.
A másik a pszichológus. Rengeteg minden nem úgy jött össze az életedben, ahogy szeretted volna, ez hatalmas terhet jelenthet neked, muszáj lenne lelkileg is rendbehoznod magad. Ha te kiegyensúlyozott vagy, a gyerekkel is könnyebben szót érthetsz majd.
Ha van gyerekpszichológus, vele is konzultálhatnál. Jó lehet a nevelési tanácsadó is, ha van olyan.
Addig is tudom ajánlani a Szuperdada visszatér sorozatot a youtube-on. Fiatalabb koromban sokat néztem, a nevelési tanácsok egy részét a saját gyerekeimen is alkalmazom, nekünk nagyon beváltak.
válasza: válasza:Normális, hogy szükséged lenne egyedül is lenni. Erre szinte mindenkinek szüksége van.
Viszont arról nem igazán írtál, hogyan neveled a gyereket. Az ilyen korú gyerekeknél tipikusan nem használ, ha csak rászólsz. Oda kell menni, leguggolni, a szemébe nézni, úgy mondani nemet és utána elvinni onnan és felajánlani egy másik tevékenységet. Századszorra is. És ez tök normális szintén.
válasza: válasza:Nagyon rossz volt olvasni, attól függetlenül, hogy nagyon együttérzek és el tudom képzelni a helyzetedet.
Én azt gondolom, hogy egy ilyen összetett helyzetre nem lehet pár mondatban választ adni.
Az egyik, hogy ez külső segítség (bébiszitter) nélkül, illetve anélkül, hogy valamit változtatnál az életeteken, nem fog menni.
Abszolút megértem, hogy a kialvatlanság, türelmetlenséget szül. Ám a problémát még abban látom, hogy eszköztelen vagy, csak sodródsz, nincs tudatosság abban, amit csinálsz. Ezeket csak azért írom, mert tudatosítani kell a problémkát, hogy el lehessen kezdeni megoldani.
A szuperdadát felejtsd el, mert több kárt okoz mint hasznot.
Én online kurzusokat ajánlanék neked. Nov 7-én indul egy Erőszakmentes Kommunikációs 4 hetes online tanfolyama - ha német fizud van, akkor 30 ezer Ft/75-80 eurónak bele kell férnie. [link]
Ezen kívül szintén meleg szívvel ajánlom: [link] Ezt mi is elvégeztük. Életszerű példák, saját problémák behozása, megoldási eszközök, amiket kapsz.
Mindenképp segítséggel kezdj bele valami újba, ne csak könyv alapján, ne csak elmondás alapján. Hanem úgy, hogy van akinek vissza tudsz csatolni, van, aki tudja "fogni a kezed".
És azt tudni kell, hogy egy ilyen változást végigcsinálni nem két hetes projekt. Nem azonnal lesz változás hanem fokozatosan és úgy hogy lesznek benne "visszaesések".
Amit egyébként én megtanultam, és a legtöbbet segített, hogy a "szülőnek nem feladata a hiszti megakadályozása, mivel a hiszti feszültséglevezetés egy ekkora gyereknek", és azt, hogy egyébként meg hogyan tudok támogatólag a gyerekem mellett lenni mikor hisztizik.
Még egy eszembe jutott: [link] Workshopjai is és a személyes konzultáció is.
Kérj segítséget! Abban is, amihez nincs eszközöd (a gyereknevelés) és a mindennapokba (bébiszitter). Kitartást kívánok!
válasza:10-es elég kemény dolgokat írt és "normális esetben" nem szabad ilyen vaskalaposan hozzáállni a gyerekhez, de neked most tényleg be kell keményítened.
Egyedül brutál nehéz nevelni, mert az aprónépnek mindig több energiája és türelme lesz, mint neked.
A videójátékot is meg lehet próbálni, nem csak agysorvasztó játékok vannak, hanem, olyanok is, amik a kutatások szerint fejlesztik a gyereket. Logikát, türelmet stb.
Egy lassúbb, logikai játék nem izgatja úgy az idegrendszert mint egy villogó mese, és nem passzív, hanem aktív tevékenység (nem gyűlik fel feszültség). Ne gta-t játszon :D hanem olyat, amit fejlesztésre is ajánlanak.
Én nem pszichológust keresnék, hanem tanácsadót.
Olyan szakembert, aki egészben vizsgálja a szülő-gyermek kapcsolatot.
Hozzánk ilyen tanácsadó járt és érzelmileg is nagyon sokat segített, nevelés terén is és életvezetési tanácsokat is adott.
Nem vagy rossz anya, csak kimerült és az életed elcsesződött.
Visszacsinálni már nem lehet, de ki kell hozni a helyzetből a maximumot. A dackorszak kellős középén vagy egy nem túl egyszerűen kezelhető gyermekkel.
Muszáj időt szakítanod magadra, mégha az összes pénzed is ráköltöd, különben nem fog menni.
Fogadj valakit, amíg elmész egy masszázsra, szaunába vagy moziba.
Ha nem teszed magad boldoggá, a gyereken is nehéz lesz segíteni. Nem szégyen segítséget kérni.
Ha a gyerekkel nem tudsz boldog lenni, akkor kezdj el örömteli dolgokat csinálni a gyereken túl.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!