A te gyereked tehetséges valamiben, látod, milyen szakma/életcél felé kellene terelgetni, segítenél az enyémnél?
Nemrég olvastam itt egy kérdést, és azóta azon gondolkozom, hogy a gyerek képességeit kellene figyelgetni, valamilyen önmegvalósítási forma felé terelgetni, hogy felfedezze magában is mit szeret és mit nem. 9 éves, úgy állunk, hogy amit szeret, azt egy hónap múlva nem szereti, nem kifejezetten tehetség semmiben, átlagos közepes-jobb képességű gyerek.
Kicsit aggaszt, nehogy úgy járjon, mint én, hogy nem találja a helyét, nem érdekli semmi különösebben. Ha szabadideje van, olvas vagy babázik, ha ráengedném a videójátékra, akkor viszont mindig azt csinálná, így korlátozva van, hetente alig játszik vele fél-egy órát.
Nem látom, hogy lenne "szenvedélye" vagy különleges képessége. Többet olvas, és többet beszél, mint a kortársai, de a kommunikációs képességei nem túl jók, és a szövegértése sem annyira kiemelkedő.
Mozgása elég ügyes, de semmi extra. Szépnek szép, arányos csontozata van, hízásra nem hajlamos, talán ebben kitűnik, de nem elég magas a korához képest, örülök, ha eléri az 170et. Kicsikkel hol szívesen van, hol utálja őket. Nyelvérzéke nincs, szóemlékezete nincs. Szépészet nem érdekli, állatok sem különösebben, babusgatni szereti őket inkább, de azt sem mindig. Ritmusérzéke átlagos, táncolni nem igazán szeret, hangszerhez nincs figyelme és kitartása és kedve, így az amúgy őt jó képességűnek gondoló furulyatanár nem vállalta.
Energiája sok van, mindent belead, de viszonylag gyorsan fárad a kortársaihoz képest. Elég jól számol, de az sem kiemelkedő. Főzni nem szeret különösebben, növények érdeklik, de földhöz nem nyúl, és nehezen jegyzi meg a nevüket. Rossz énekhangja van, kézügyessége sem az igazi, nem szeret se énekelni, se barkácsolni.
Majdnem mindenből ötös, kivéve tesiből(labda a gyengéje), viszonylag kevés tanulással, de ugye ez nem sokat jelent így második végén, gyengébb suliban. Úgy érzem irányt kellene mutatnom, hogy megtalálja önmagát egy területen belül, felfedezze mi érdekli, hol tud kiteljesedni, honnan gyűjti legszívesebben az információkat, mi ragad rá a legkönnyebben, hol lenne tehetséges, de nem látok ilyet. Ennek talán most lenne itt az ideje.. Több dolgot kipróbált, de egyiknél sem maradt meg, itthon minden eszköze megvan mindenhez. Talán vezetéshez lenne érzéke(dodzsem), az elsőre ment neki 3 évesen, de ez sem jelent túl sokat, csak hogy valószínű lesz jogsija. Milyen területeket hagytam ki? Te hogyan csinálod ezt a terelgetést, képességfelismerést a gyereknél?
válasza:9 évesen?????
Én kukás autó vezető akartam lenni.
válasza: válasza: válasza:Jó, hogy nem már 9 évesen kiválasztod az egyetemi szakot, ahova mennie kell…
Remélem ezeket nem mondod neki, mert az egész leírásod arról szól, hogy a gyereked semmihez sem ért, ebben rossz, abban rossz… ezt nem kéne hangoztatni előtte. Hidd el lesz olyan ami érdekelni fogja, de ezt nem lehet erőltetni. Az is normális, hogy kipróbál dolgokat és ha nem tetszik, akkor lép a következőre. Rengeteg ideje van még megtalálni az útját, neked pedig támogatnod kell és nem kitalálni helyette.
válasza: válasza: válasza:"Kicsit aggaszt, nehogy úgy járjon, mint én, hogy nem találja a helyét, nem érdekli semmi különösebben"
Itt van a kutya elásva. Nem a te megvalósítatlan álmaidat kell a gyereknek betölteni, márpedig ordít az írásodból, hogy erről van szó. Jót akarsz neki, de nem teszel ezzel jót.
Írod, semmiben sem tehetséges kifejezetten. Arra gondoltam: hála az égnek! Mert akkor máris "látnád" az irányt, hova tereld, mit erőltess rá (persze te nem éreznéd annak).
9 éves. Nem kell, hogy bármiben kitűnjön, és az is normális, hogy nem köti le hosszasan semmi. Az sem biztos, hogy ez változni fog, amivel szintén nincs baj, mert ha ezt az ide-oda csapongást nem kudarcként éli meg (vagy életik meg vele a szülei!), akkor akár bármi lehet. Nem fog félni új dolgokat kipróbálni az életben, nem fog egy karriernél leragadni.
Gyerekként én is ilyen kislány voltam. Meg is kaptam kamaszkorom óta: semmihez sincs kitartásod. Rajzolásban, kreatív dolgokban ügyes voltam, de azt is leszólták anyámék: ebből nem lehet megélni. Addig hallgattam, amíg el is hittem, így arra sem voltam energiát pazarolni. Szóval én "elkallódtam". Csak hobbiszinten élem ki a szerteágazó érdeklődésem.
Azt megtanultam, hogyan ne neveljek majd gyereket, és hogy megadjam mindazt a biztatást a gyerekemnek, amit én sosem kaptam meg.
válasza:Szerintem egy 9 évesnél még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Azt javasolnám, várj még pár évet, 12-13 éves korára már nagyon sokat alakul. Ilyen kis korban 1-1 év is rengeteget számít. Az én fejemben 9 évesen két jövőkép élt, vagy iskolaigazgató leszek, vagy balerina 😄. Igen... egy 9 évesnél pont ilyen szélsőséges skálán mozognak az elképzelések. Végül valljuk be, egyik sem lettem. Nyolcadik után gimnáziumba mentem, és pont elég volt 18 évesen kitalálni, mi szeretnék lenni. Így 30 éves fejjel még az is nagyon korai egy ilyen kaliberű döntéshez.
válasza: válasza:Fiam 11 évesen. 8 évesen kezdett zenélni. 9 évesen eldöntötte, hogy ezt akarja csinálni mindig. Tesz is érte. Amikor teheti gyakorol. Most, hogy szüner van ezt kihasználja, napi 3-4óra dob gyakorlás és 1-2óra zongora tanulás.
Emellet az építészet ami érdekli, azt is szeretne majd tanulni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!