Miért változott így meg?

Az óvodában sok gyerek kénytelen alkalmazkodni egymáshoz, valamint a pedagógusok által szabott több-kevesebb szabályhoz. Van gyerek, aki emiatt már az oviban frusztrált, a többség viszont jól viselkedik ovaiban, de a sok ottani -amúgy nekünk, felnőttek számára érthető és jogos- szabály miatt otthon adja ki a feszkót a legtöbb ovis gyermek, akár "rosszalkodással".

Evvel nem nagyon lehet mit kezdeni, nyugdatsd meg, játssz vele olyan szerepjátékot, mely során a feszültségét ki tudja adni, de a gyerek irányítsa a játékot, te viszont kezdeményezheted. Pl "hű, de sok házat épít a maci", majd engedd, ha le akarja rombolni a kockaváradat, stb.

A másik okát már említették: testvérféltékenység. Emiatt az is fontos, hogy éreztesd vele, hogy egyformán szereted mindegyik gyereked, őt is, és a gyakorlatban mutatkozzon meg, bár persze a kisebb több gondozást igényel, azonban

VOND BE A NAGYOBBAT

a kisebb gondozásába, és látszólag ez önellentmondás, de mégsem: a nagyobb gyerek fontosnak érzi magát attól is, ha érzi, hogy számítatok rá, és ha megdícséred, milyen ügyesen kidobta a kezébe adott pelust, oda, ahova kérted, ha szépen tartja meg a hátánál a hugit, ha együtt fürdenek, hogy te a hugit meg tudd mosni, és dícsérd a nagyott, hogy ő már mennyi testrészét önállóan meg tudja mosni, és persze a szokásos játékok: testrészekről szóló mondókák, versek, dalok fejlestő hatásúak, de csak akkor, ha nem erőltetsz semmit, csak dalolod, mondod, a gyerek meg alapjában azt utánoz, amit akar, és persze legyél jó példa a gyereked számára!

(Más kérdés, hogy vannak technikák a csúnya szavakkal összefüggésben, pl ignorálás stb, de az más témakör, nem csaponganék most).