Le fog maradni, ha nem tanitom meg irni, olvasni?

Rossz minta van körülötted és rossz mintában nevelkedtél, ezért úgy gondolod, ez a normális, amit valaki ezt meg nem cáfolja.

Velem is volt ilyen, arra neveltek, hogy a diploma=rossz, szakma=jó, a suliban meg gimi=csodálatos szakközép=IQ mentes fertő. Az alkoholt iskolában idegméregként emlegeti kb ofőm és félt minket tőle, otthon meg öcsém (kiskorú) issza.

Hogy mit fogtam fel ebből?

Now azt, hogy a szélsőségek nem jók. Szóval nagykorúként havonta iszok kb, ez bőven elég. Nem nézem le az egyetemistákat és az egyetemet nem végzett embereket sem, hisz mindenkinek más jó.

És neked tanácsként annyit, hogy: minden szülőnek a saját gyerekéhez kell igazodnia. Attól, hogy az unokatesód, nagyanyám, te... stb tudtatok írni 4 évesen, az nem jelenti azt, hogy szükséges. Ha Ő akarja, akkor taníthatod mondjuk betűkre, ha épp megkérdezi, hogy "Az mi?", de, ha nem szeretné, ne kényszerítsd, mert teljesen kiölöd belőle a lelkesedést, kíváncsiságot, mire elsős lesz.

*amit=amíg

Bocsánat😅

Van két barátom, akik iskola előtt már tudtak olvasni, viszont én még nem. Gyakran dicsekedtek ezzel, és én ilyenkor olyan rosszul éreztem magam. Most 18 évesek vagyunk, de ők a mai napig nem tudnak szépen, folyamatosan olvasni sajnos, míg nekem rendesen megy.

Egyedül a nevemet, családtagjaim nevét próbálgattam nagy, nyomtatott betűkkel leírni, de azt sem igazán tudtam.

Iskolában mindent jól megtanultam.

Szerintem felesleges megtanítani ezekre iskola előtt a gyereket, mert rosszul rögződhetnek és inkább árthat neki. Az egyedüli hátrány az lehet, mint nálam, hogy "lemaradottnak" érzi magát. Viszont, én ma már inkább "büszkén" gondolok vissza erre, hiszen nem nekem vannak problémáim az olvasással.

Nem szererik a tanárok, ha úgy megy a gyerek iskolába, hogy tud írni-olvasni.

Nekünk az oviban a nagycsoportos szülőin kifejezetten kérték, hogy ne tanítsuk otthon őket. Maximum egyeneseket próbáljon rajzolni, karikákat, fel tudja sorolni a számokat 50-ig. Ha úgy megy iskolába, hogy tud írni-olvasni nem fogja érdekelni az órán, hiszen ő ezt már tudja. A lányomhoz tavaly jött egy kisfiú aki tudott írni-olvasni a nagytesó miatt. Egész órán rosszalkodott és unta magát. Egy ütemben kell haladnia a többi gyerekkel.

Most nem volt időm végigolvasni a válaszokat, csak az első néhányat, és a kérdező kommentjét az elején, amit idézek:

"1-es, szoval szerinted raer meg, fontosabb most szerinted is a szabad jatek?"

Az óvodai szakszerű nevelés során kiemelt szerepe van a szabad játéknak MINT AZ ÓVODÁS KORBAN LEGFELJESZTŐBB tevékenységnek.

Az írástanulás csak 6-7 évesen szabad elkezdeni, egyébként a szokványos, hibás, poroszos oktatásban már elsőben, míg pl Waldorfban 9 évesen kezdik a finommontorikus írástanulást (amikor tollal írnak), és utóbbi jár el helyesen. Az utóbbi írást is tanít bár 9 éves kor előtt, de csak nagymozgásost (pl homokkal teli tálcán, 10-20 centis betűket írnak a gyerekek.)

A kéztő csontosodása ugyanis kb 9 éves korig tart, addig nem szabadna tollal/eszközzel írni, csak íróeszközzel RAJZolni, hiszen a rajzolás meg kizárólag spontán kell legyen óvodás korban, ezért a spontán finommotorika a kézzel még belefér ovis korban is.

Az olvasástanulás, írástanulás még belefér abban az egy esetben, ha az ovis magától érdeklődik, azonban tilos, hogy a szabad játék rovására legyen, kapva az alkalmon tanítgatva bármire is.

Ellenben a szabad, spontán játék fejleszti leginkább az ovist általában véve is.

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet

(módosítás: 137/2018. (VII.25.) Korm.rendelet rendelkezési alapján)

"V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

JÁTÉK

1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és LEGFEJLESZTŐBB tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő

SZABAD JÁTÉKfolyamat

- a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

[...]

4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával,

INDIREKT

reakcióival éri el.

5. Az óvodában előtérbe kell helyezni a

SZABADJÁTÉK TÚLSÚLYÁNAK

érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia."