Szerintetek az mennyire van rendjén, hogy egy szülő a 8 éves fiának megengedi hogy lány legyen?

Nem tudom miért csodàlkoznak a válaszolók, az a normális, ha eldöntjük a gyerek helyett, mit akar(max egy picit figyelembe vesszük, amit szeretne), nem engedünk hóbortoknak, mert bele kell illenie a társadalom által alkotott(szerintem itt nálunk egész jól alkotott ezen a téren), szabályokba.

Kisgyerek nem akar rossz minőségű ételt csak biotojást, meg biozöldséget? Gyorsan oda neki mindent, mert ő tudatos étkező, kivennie a menzáról átrakni magánintézménybe hozatni neki a lixuscikket és dicsérni a tudatossàgért. Ja nem, megetetjük vele a menzakaját, mert azt kell ennie, ezt várják tőle.

Nem akar fastfashion holmit, csak luxusmárkák biopamut újrahasznált anyagú holmijait?

Aki látott 8 évest, azt tudja, hogy gőze sincs, mit akar, most alakítgat, belekapdos mindenbe. Egy gyerek sem dönthet a neméről, ezzel születik, ha pedig a társadalmi nemét(ami szerintem abszurd, hiszen én emberként tekintek mindenkire, nem nőként és nem határoz meg nagy részt, mi van a lábamközött) akarja megváltoztatni, akkor arról is csak a szülő dönthet.

Egy 8 éves kisgyerek, arról sem dönthet mikor feküdjön le, nemhogy a neméről.. A szülő döntött, hogy a gyerekét mostantól rózsaszínben járatja, ne próbálja a gyerekre kenni azt a felelősséget, amivel nem rendelkezhet.

Én mindent elmosok, ami sztereotip, pl ha a gyerekem azt mondja, neki a rózsaszín kell, mert az a lányoknak való, elmondom, hogy nincs lányoknak való szín, nincs külön fiúknak való szín, olyat választasz, amilyet akarsz, de az legyen az indok, hogy az tetszik, ne az, mert szerinted az kell.

Szerintem a transz embereket téves nézetek alapján nevelték, rájuk valamiért máshogy hatott, ezért nem érzik magukat jól a bőrükben.

Egy érzékeny fiú nem lányos fiú, hanem érzékeny, és ez rendben van. Egy öltözködni szerető fiú is rendben van, egy rózsaszínt szerető fiú is rendben van. Ha nem beszélnénk arról a nevetséges dologról, hogy a lányokat és a fiúkat érdeklődésük, kinézetük, hajviseletük, testalkatuk, bármi alapján különítjük el, senkit sem érdekelne a nem kérdés, mindenki megbarátkozna azzal, amivel a lába között születik, tini korban meg leesne nekik, hogy milyen nemiszervhez akarnak szívesebben hozzáérni, és meg is van a szexualitásuk.

Rám nem igazak a sztereotípiák(nagyrészt), onnan tudom, hogy nő vagyok, hogy milyen a nemiszervem. Nincs bennem semmi különleges női érzés, nem a nemem határozza meg az érzéseimet, ízlésemet.

Mi tesz nővé? A nemiszervem. Minden más én vagyok, a személyiségem, a gondolataim, az ízlésem, a kinézetem, semmim sem a nőségem tükrözi, hanem engem tükröz(meg pár társadalmi elvárást, mondjuk munkahelyen formális öltözet, ünnepen kokárda, temetésen fekete).

Fel sem fogom alapból a gondot, hogy valaki nőnek érzi magát, mert nincs nőiség érzése a nőknek, nem az érzéseinktől leszünk nők. Attól vagyunk emberek!

"Fel sem fogom alapból a gondot."

Ez az egyetlen dolog, amivel egyetértek az írásodban. Az egyetlen.

Még szép, a szülő tudja, a gyerek mikor feküdjön le, mit egyen, ez teljesen normális.

Na de a másképp öltözködés hogyan káros? :D

Ki mondta, hogy káros?

Pont annyira elvárás, mint az ünneplő viselèse, ami a holtakat teljesen hidegen hagyja, de kell egy kitalált dolog miatt. Vagy mint a fekete viselése temetésen. Kell, hogy tudják, hogy sajnálod a halottat te is. A halottat teljesen hidegen hagyja, a többi ember miatt van rá szükség.

A különböző ruhák azért kellenek, hogy tudják mi van a lábadközt(már), régen meg praktikus okai voltak, pl nőknél menstruàció, férfiaknál kemény fizikai munka, de régen a gyerekek pl mind hasonló ruhában mászkáltak szobatisztaságig, mert senkit sem érdekelt, hogy néz ki, csak ne kakilja össze a ruháját.. Nagyobbakként meg megint a menstruàció/eltérő feladatok miatt öltöztek máshogy. Nem azért volt eltérő feladatuk, mert a lányok kis puhány érzékeny lények, a fiúk meg kemények és nem sírnak, ha lelövik a szarvast, hanem mert tinikor elején változik a fizikum a hormonok miatt, ha akarják, ha nem, előtte meg bele kell tanulniuk abba a munkába, amit egész életükben csinálnak, és amit a testi adottságaik miatt nagyobb sikerrel tudtak csinálni.

Manapság nem jelent a nyugati kultúrában sokat munkavégzésnél, hogy valaki milyen nemű(köszi feminista lobbizók), ez egy egyszerű megmaradt szokás, aminek semmi értelme, hogy ki mit visel, max az önkifejezést szolgálja, meg hogy könnyű legyen(a legtöbb nyelven más a megszólítás) a beszéd, illetve orvosi dolgok, gyerekek fejlődésének nyomonkövetése(más súly/magasság érték van nemenként), így könnyebben kiszűrik, ha gond van.

Semmi bajom egy szoknyás, fűzős, sminkelt férfival, ameddig nem mondja, hogy nő.

Miért? Te is azt játszod, hogy intelligens vagy. De attól, hogy sokat írsz még nem lesz igazad. Csak egyre szélesebb betekintést engedsz a tudatlanságodba. Ahogy a nemi identitást kevered a szexuális vonzalommal és a transzvesztitákat is ide kevered, egyre nyilvánvalóbb az égető tudatlanságod a témában.

Én sem alkotok véleményt olyan témákban, amihez nem értek, és még az alap dolgokat sem értem. Ezért írok ide és nem az autószerelés rovatba, mert nem értek hozzá. Nem kell ám mindenhez hozzászólni, nem kötelező! Kínos kezd lenni, ne égesd le magad tovább!

Jazz Jennings 5 évesén jött rá, hogy ő nő.

Nem a korától tenném igazán függővé. Figyelném a viselkedését, kikérném pszichológusok és pszichiáterrel véleményét.

Mert hogy viselkedik egy nő? Hogy viselkedik egy lány?? Ez sztereotípia! Bárhogy viselkedhet! Lehet verekedős agresszív katonásat játszó vezető szerepben lévő gyerek is, akinek a kedvence a fekete és a sötétkék, akinek a katonái meghódítják a világot, és ezektől nem lesz fiús és pláne nem lesz fiú! Ugyanúgy lány marad, és ugyanúgy teljes értèkű lány, mint akik babáznak és körmötlakkoznak.

Nem vagyunk egyformák.

Nem, pontosan tudom, hogy vannak transznemű biszex, hetero ès homoszexuálisok is, egyàltalán nem kevertem, csak jeleztem, hogy rendben van, hogy mindegy mi van a lába közt, vonzódhat bàrmelyik nemhez.

Magát a transznem létezését vitatom, szexualitástól függetlenül. Illetve elfogadom, hogy van, aki azt hiszi magáról, hogy a tulajdonságai és érzései alapján ellenkező nemű, mert azt gondolja, a tulajdonságaink és érzéseink kettéosztanak minket. Rohadtul nem. Mind lehetünk bármilyenek, érezhetünk bárhogy, attól nem leszünk kevésbé hűek a lábunk között lévő szervhez!

Ha valaki azt akarja, hogy előreengedjék az ajtóban, vagy megnézzék a mellkasàt, megdicsérjék a külsejét, keressen magának ilyen közeget és ne rejtse véka alá, mit szeretne, biztos lesz, aki megteszi neki, akár nő szőr az arcán, akár nem.

Néztem interjút egy csomót, van is transz ismerős, beszéltem is néhány idegennel, a “megélni a nőiességem”, meg a “rossz testbe születtem” “úgy éreztem nem tudok olyan lenni, amit elvárnak” “nem éreztem magam közéjük valónak” szövegek alapján gondolom ezt.

Korábban azt hittem, sima rendellenes működés a szervezetben, mostanában esett le, hogy azt hiszik a nők mások, mint a férfiak, és mivel lányom van(most alakul az ízlése)frusztrál, hogy be akarják lőni, milyennek kellene lennie, mit kellene szeretnie, milyen színt kellene hordania, mit kellene választania a vásárban.

Feljönnek a saját emlékeim is és hallom a sok körülöttem lévő embert, hogy egy lány így, egy lány úgy, egy hat éves így, ez fiús..

Ilyenek nincsenek! Legyünk szabadon azok, akik akarunk, fogadjuk el a testünk, fejezzük ki az érzéseink és jöjjünk rá, hogy semmiben sem különbözünk, nem kell olyanná válnunk, mint a másik, mert úgy érezzük hozzá jobban hasonlítanak az érzéseink. Ilyen nincsen. Ugyanazt a félelmet, örömöt, vágyat, haragot érezzük, nem lehet minket ezek alapján csoportokra osztani.

A különbözőseink helyett az egyformaságot kellene nézni, nem változtatni a testünk, megszólításunkon, mert csak a sztereotípiákat erősítjük.

Inkább ki kellene tolni a férfi divat határait a nemsemleges ruhák felé, elfogadni a vezető szerepű katonás érdeklődésű lányokat és az öltözködni, babázni szerető fiúkat!

Megmaradni az egyetlen biológiai nemnél, nem teret engedni a tàrsadalmi nem fogalmának, hogy beilleszkedj a másik csapatba, hanem eltörölni az összes szrt, ami a társadalmi nemekkel jár! A biológiai nemnek is kisebb jelentőséget tulajdonítani(pusztán orvosi és szexuális érdeklődésre redukálni).

Így mindenki szerethetné a testét, elfogadhatná magát ahelyett, hogy alakítja azt, mert a társadalom jobban elfogad egy női nemi jegyekkel rendelkező érzékeny embert, mint egy férfi nemi jegyekkel rendelkező érzékeny embert.

Marhaság. Mindegy mi van a lábad közt, szeretve vagy és elfogadva, teljes értékű ember vagy, nem kell ehhez csonkítani, plasztikázni a tested, ha nincsenek csoportok, amikhez tartozhatsz, nem érzed úgy, hogy váltanod kell! És valóban nincsenek, mert fiúk és lányok, férfiak is nők pusztán egy tenyérnyi részben különbözünk.