Mennyire normalis, ha egy 8 eves kislanyt neha neha megkerunk, hogy jatszon az 5 eves testverevel?

Én 5 évvel vagyok idősebb az öcsémnél. Töb nyár is volt, ovis korában, amikor heteken keresztül nekem kellett vele lenni napközben, apukánk néha átjött megnézni (a szomszéd épületben volt az üzlete), de nekem kellett vele játszani, ebédeltetni, aztán délután altatni. Nekem túl nagy teher volt, és nagyon sokáig nem is akartam gyereket, mert arra emlékeztem, hogy utáltam az egészet, untam az ovis játékokat, amiket ő élvezett, és nem lehetett szabad a nyaram, csak esetleg hétvégén, de akkor meg "együtt a család", nem vonulhattam el végre egyedül, hogy a saját dolgaimmal foglalkozzak, vagy valami. Gondolom, erre most azt fogjátok mondani, hogy de a kérdező nem ilyet csinál, de nagyon nehéz látni a határt, az én szüleim is úgy gondolták, hogy hát tesók, olyan aranyosan játszanak, mi baj van ezzel. Anyukám nem is fogadja el, amikor próbálom elmondani, hogy nem volt az annyira idilli, mint ahogy nekik az tűnt, de mindig azt mondja, hogy csak túlzok. Hát én meg tudom, hogy milyen volt, nagyon jól emlékszem.

Ettől függetlenül nagyon szeretem az öcsémet és jó a kapcsolatunk, és most már végre babát is vállalok :)

Szerintem itt nagy különbség van, hogy megkéred a nagyobb gyereket, hogy játsszon a kisebbel, és ő ezt szívesen teszi, vagy állandóan rásózod a kisebbet a nagyobbra, mint a fenti példában, aki viszont idővel utálja az egészet és teher neki.

Nincs azzal semmi baj, ha a testvérek játszanak egymással, és néha vigyáznak egymásra, de nem szabad rájuk erőszakolni és elvárni, hogy márpedig a nagyobb mindig álljon készenlétben, mint valami bébiszitter.