Kamaszfiúk és lányok miért és hogyan lázadtok ma a szüleitek, a társadalom és az iskola ellen? Miért vagytok haragban világgal dühöngő ifjúság?

Én nem vagyok haragban senkivel.

17/f

hogy miért? mert kinyílt a szemünk, látjuk mi van a mai világban, és tudjuk, hogy ez jobb is lehetne? és mivel még fiatalok és naivak vagyunk bennünk van a remény, hogy sikerülhet!

szülőkkel meg annyi, hogy úgy éezzük, vagy annyira érettek, hogy saját nézőpontunkat képviseljük

Nem a szüleim ellen lázadok. De igen, felnőttem, és átlátok sok mindent, amit pár éve még nem.

Itt vagyok 19 évesen, tanulok, a szüleimmel élek. Jövőre végzek a sulival, lesz egy szakmám. Mindenki ajánlotta, hogy ez jó, van jövője, és még érdekel is, menjek és csináljam. Közben már egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy én ebből meg fogok élni. Nem tudom továbbképezni magam, nem kerülnék be az egyetemre. Így nehéz lesz. Apukámat kirúgták, ez sem kedvez a helyzetünknek. A kevés tartalékhoz kellett, hogy nyúljon. Mi lesz így velünk?

És akkor tessék, itt vagyok felnőttként, eltarthatnám már magam, és segíthetnék nekik, ehelyett, még mindig ők tartanak el engem.

Lassan szeretném megalapozni a saját önálló életemet, de hogyan, miből?

Kilátástalanság van, ez a helyzet...

#3: Érdeklődj a közeli faiskolákban, de minek neked lucfenyő? :D

Nem vagyok haragban senkivel, de ha az ember nem csukott szemmel él, nem hiszem el, hogy nem dühíti a mai világ: Miért gondolkozik még akárki is azon, hogy a nőknek/melegeknek(és más szexualitásúaknak)/más rasszba tartozóaknak mennyi joguk legyen? Miért nem egyszerűbb, hogy "én is ember vagyok, te is ember vagy, legyenek egyenlő jogaink"? Mert nyilván már jobb a helyzet, mint pl a 60-as években, de ez a mostani Fergunson ügy igenis feldühített.

Valamint nem tudom, mit fogok kezdeni magammal, amikor egyedül kell majd élnem, megoldani a dolgokat, pénzt keresnem, és családot alapítanom. El se tudom képzelni. De az iskolámnak köszönhetően tudom 5 nyelven a Miatyánkot (a véleményem a vallásos iskolákról más kérdés)