Mit csináljak? Van kiút?
16/L vagyok. KAmasz igen, dúlnak bennem a hormonok.
De-elérkeztem arra a szintre, hogy nem bírom tovább. Eszembe jutott az öngyilkosság, csak az a baj, hogy nem merem megtenni. Közben már a szenvedést se akarom, nem bírom. Pszichológushoz is járok, de úgyérzem, hogy csak rosszabb. a Környezetemben levők is azt mondják, hogy szerintük rosszabbodtam.
Nem bírom a nyomást ami bennem van(sok minden miatt). Nem merek öngyilkossághoz folyamodni, de véget akarok vetni az érzéseimnek, a nyomásnak, egyszerűen kiköltönék egy lakatlan szigetre egyedül, hogy aztán feküdjek és ne érezzek/csináljak semmit.
ILyenkor mi a teendő? Ha már a pszichológus sem segít?
válasza:Szia!
Másik pszichológus, rengeteg séta, beszélgetés (igazi, mély, kitárulkozós) barátnővel, baráttal.
Kitartás az öngyilkosság nem megoldás!!!!
Lenne pár kérdésem: Van párkapcsolatod? Milyen szakma érdekel? Mit csinálnál szívesen napi 8-12 órában?
Köszi, hogy írtál:)
Az a baj, hogy nem merem megtenni, és ez is ilyen figyelemfelhívás, ogy hahó, vegyetek már észre! Szóval aki írja, hogy sajnáltatom magamat, részben igaza van, de nagyon rossz, és tényleg el akarok tűnni.
Van párkapcsolatom. Mit csinálnék szívesen? Nem tudom...Színötös vagyok, szóval általában tanulok. NYáron szinte végig a szobámban ültem, nem tudom, hogy mihez lenne kedvem.
válasza:Hallgass valami darálós, ének nélküli zenét, engem a dubstep tényleg átsegített, mikor gondolkozni kellett. Csak darál, darál, nem gondolkodik, olyan mint a világ. Érezd át teljesen, mozogj a zenére.
Ezt a fajta stílust én magam se tartom kellemesnek, de ha valami kell az eszemnek nincs jobb.
Egy próbát megér. Ez kipucolja az agyad.
ÉS SEMMIKÉPP SE LEGYÉL ÖNGYILKOS!!! Keress egy művészetet, vagy beszélgess a barátoddal.
válasza:
válasza:Szia!
Nekem írhatsz privit, mert megértő lány vagyok :)
Ne folyamodj öngyilkossághoz, az nem megoldás...
nem is mered meg tenni, és remélem nem is fogod, nekem is voltak ilyen érzéseim 16 éves koromban hogy megölöm magam.
de nem tettem, ezek csak a hormonok.
ne hagyd hogy a hormonok vezessenek. ne tedd ezt. lehet hogy nem vesz észre senki, de ez nem ok az öngyilkosságra.
azzal hogy öngyilkos szeretnél lenni, nem biztos hogy figyelni fognak rád.
és ha megteszed akkor már nem lesz ki út, hiszen akkor már meghalsz és már a szüleidnek is késő bánatuk lesz.
nézd, itt a karácsony...együtt a család, mond meg nekik hogy úgy érzed nem foglalkoznak veled.
beszélj a barátoddal barátnőddel. aki megért téged.
ha van tesód vele is beszélj bátran.
A PSZIHOLOGUS Azért nem segít mert idegen ember, és nehezen nyilsz meg előtte, nem ismer nem tudja az érzéseidet.. semmi..
egy kérdésem van: mijen okaid vannak arra hogy öngyilkos légy? mi ösztönöz erre?
Köszönöm a válaszokat.
Igen, hatalmas bennem a megfelelési kényszer. Egyszerűen nem tudom megtenni, hogy ne tanuljak, mert érzem, hog MUSZÁJ. Engem sokáig csak az éltetett, ogy a tanulásban jó voltam. És ugye ha netán méis orvosira megyek, oda nem elég egy hármas. Sokáig a legjobb voltam az iskolámban, minden évben kitűnő voltam.
Ezt a zenéset köszönöm, majd kipróbálom.
Vannak barátaim, de hiába mondom el nekik, nem könnyebbülök meg.
Miért akarok az lenni? Igazából ez nagyon bonyolult. SZüleim elváltak. Édesanyukám depressziós, és gyógszereket szed, amire elkezdett alkoholt inni. Sokáig ez az én vállamat nyomta, és titkoltuk édesapám elől. Anya mindig ígérgette, hogy többet nem iszik, de nem vált be.
AZóta lelkileg teljesen kész vagyok, pedig már azok az idők elmúltak.
Félek egyedül buszozni, sok ember közt, ha egyedül hagynak, nagyon rossz.
Most van eg párkapcsolatom, egész végig ERRE vártam, már belebetegedtem, hog nem volt, erre most meg folyton bizonytalan vagyok, sírnom kell, és nem bírom ezt az érést ami belül megfolyt.
válasza:Saj fel kell nőnöd. Talán kicsi hamarabb, mint másnak, de ez nem is fontos. Így is, úgy is meg kell történnie. Nem azt kértem tőled, hogy ezentúl soha ne tanulj, csak azt, hogy egyszer ne, hogy tudd, akkor is megy minden amaga útján. Az élet sokszor nehéz és nem lehet mindig megfelelni, ezt el kell tudni viselni. Ha felnősz majd és közben megismered és megtalálod önnmagad , akkor már bizonytalan sem leszel.
Csak, hogy lásd, van kiút, itt az én történetem röviden: Anyukám másodikos koromban egy évre elutazott dolgozni. Epilepsziás apukámmal maradtam itthon. Amikor anyu hazajött, hozott egy "bácst" is, így négyesben éltünk egy ideig, míg el nem váltak és apu el nem tudott költözni. Mindhárman ittak, nem is keveset... Az új "apukám" agresszív lett, ha ivott, ezért anyukám többször korházba is került. 9 éves múltam, amikor elvittek onnan nagynénéim. Anyukám választás elé került, és az akkori férjét választotta. Én 10 évesen nagyszüleimhez és egyik nagynénémhez kerültem. Nagypapám paranoid skizofrén volt. Nagymama, nagynéni sokat ittak, ld. minden nap. A családukban előfordult sok sikeres és sikertelen öngyilkosság, kábitószer, pszichiátriai betegség, minden ami megszépíti egy gyerek életét.21 éves koromban anyukám, aki nem tartotta velem a kapcsolatot, agyvérzéssel korházba került. Mivel én voltam a legközelebbi rokona, a korház engem hívott. Onnantól kezdve én gondoskodtam róla, mivel fél oldala lebénult. Albérlőt kestem mellé, hogy ne legyen egyedül. 26 évesen, aamikor még mindig hetente jártam hozzá, már babát vártam, nagy pocakom volt, az albérlő ordított velem, anyám az ő oldalára állt, mondván, hogy nekem csak a lakás kell, akkor úgy döntöttem, nem megyek többet. Egy napon megint hívtak, hogy hivatalból gyámság alá akarják vonni anyámat, mert nem cselekvőképes. Ezt egy közjegyző kérte, mert egy olyan szerződést akartak ellenjegyeztetni vele, amiben anyám az albérlő javára végrendelkezett. A közjegyző akkor úgy ítélte meg, hogy anyám befolyásolható, nem tud saját döntésekt hozni. Anyám nem sokkal később meghat, utánna az albérlő lánya örökölt. Találkoztam is vele a hagyatéki tárgyaláson. Nem lett rövid... : )
Ezek a dolgok viszont nem akadályoztak meg abban, hogy jól érezzem magam (csak néha egy kis ideig), mert tudtam ki vag ok és mit akarok. Most van egy csodás családom, férjemmel 16 éve vagyunk együtt 4 gyerekünk van és szretem az életemet.
Még néhány jótanács. Keress olyan felnőttet, akivel őszintén tudsz beszélni, akire felnézel, akinek fontos a véleménye. Sírj nyugodtan, nem ártasz vele senkinek. (nekem is írhatsz privit) Üdv: 36/L
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!