Normális, hogy anyám ezt csinálja?

Hát elég sok gondolat jött bennem ahogy olvastam ezeket a válaszokat. De inkább koncentrálok a kérdésre és megpróbálom összefoglalni a véleményemet.

Én is a kérdezővel értek egyet, nem lehet mindenki "mintagyerek". Sőt. Az, hogy egy kamasznak nincs magánélete, akárhogy is vesszük nem normális dolog. Ebben az időszakban alakul ki a személyisége, ilyenkor tanul meg élni. Muszáj találkoznia új dolgokkal, meg kell tapasztalnia, hogy milyen az élet. Igenis meg kell vívnia a saját harcait -és itt nem a szülők elleni harcra gondolok elsősorban, hanem hogy pl. tudja kezelni ha csúfolják (kicsit gyerekes példa, most ez jutott eszembe). Ki kell alakulnia az értékrendjének, de ahhoz nem elég ha csak az adott rendszert átveszi. Persze van aki alapból elfogadja azt, amit a szülőktől átvesz, de miért kéne így lennie? A gyereknek lehet saját személyisége, és nem kell úgy élnie az életét ahogy ráerőltetik. Hogy aztán majd x év múlva (vagy akár most) rájöjjön hogy elpazarolta a fiatalkorát, és nem volt élete, nincsenek élményei mint a többi normális kortársának.

Ezekre szerintem szükség van, kell hogy a barátaival lehessen, társaságban -olyanban, ahol ő jól érzi magát. Nyilván én sem arra gondolok hogy csináljon bármit, amit csak akar, drogozzon és lógjon kint az utcán egész éjjel. Szerintem létezik egészséges kompromisszum, arany középút ha úgy tetszik. És megértem azt is, hogy az anyuka csak jót akar a gyerekének, de néhány dologban (valószínűleg akaratlanul) azért túloz, pl. az evés dologgal szerintem eléggé.

Én is úgy gondolom, abból is hogy már sikerült vele megegyezned, hogy ha komolyan beszélgetsz az anyukáddal, annak meg lesz a hatása. Kicsit Te is megpróbálod elfogadni a véleményét, és biztos belátja majd, hogy neked is igazad van. Először ne kérj túl sokat, és bizonyítsd hogy bízhat benned. És légy nyitott, mondd el neki ami bánt, és hogy mit érzel.

Lehet hogy ez is csak okoskodásnak tűnik, és lehet hogy nincs igazam, elvégre én is csak 17 éves vagyok. De ezt gondolom. Neked pedig, kedves kérdező, kitartás és remélem sikerül megegyezned anyukáddal! :)

1. A játszótérre barátaiddal szerintem úgy fog tovább elengedni, ha mondjuk alapból kienged nyolcig, akkor nem azt csinálod, hogy még fél 9ig is kinnmaradsz, aztán összeveszel vele, hogy márpedig te kinn akarsz maradni stb., hanem visszamész nyolcra, utána egy hét múlva(miután minden nap visszajöttél 8ra), megkérdezed, hogy maradhatsz-e fél kilencig(mondjuk célszerű egy olyan napon megkérdezned, amikor szépen süt a nap, mert akkor még fél kilenckor világos van. Fontos hogy ha elenged, akkor tartsd is be és menj haza fél kilencre, vagy ha tudod, hogy nem fogsz hazaérni, hívd fel, hogy sietsz haza, de késni fogsz pár percet(lehetőleg még a megszabott határ előtt hívd fel)

2. A gépezésben kicsit anyuddal értek egyet, szerintem sem kellene éjjel 1ig gépezni, főleg nem háromig. De az is igaz, hogy ha bírod kevés alvással, akkor engedhetne többet. De csak többet és nem 8-9-től 1-ig(mert gondolom nem éjfélkor akarsz odaülni. Mondjuk 2 óra, főleg hogy ilyen későn bőven elég lenne.

A "bioritmus"ról csak annyit, hogy én special ha egyszer fennmaradok éjfélig, azt is egy hétig heverem ki akármeddig alhatok is, mert nem bírok sokáig aludni is nagy az alvásigényem, tehát, ha te is ilyen vagy megértem anyukádat.

3. Az etetés az nem normális...Szó szerint a szádba rakja a kaját???Hát ezzel nem tudom mit tusdz csinálni

4. A nyolc négyes 7.ben szerintem is kicsit sok. De ha ilyenek a képességeid, akkor jó. Ha nem ez a maximum amit tudnál, akkor lustaság, hanyagság és az rossz.

Lehet hogy nem egészen úggy fog hatni amit leírtam ahogy gondolom, de mindegy. Az a lényeg, hogy szerintem igazad van, de háromig nem kell fönnmaradni(tudom hogy 1ig akarsz).

14L

OFF:Amúgy a 15/F válasza nagyon érdekes volt...Főleg azért mert kísértetiesen hasonlított egy könyvszereplőre(Szent Johanna Gimi-Arnold):D:DKomolyan mintha ő lett volna:D