Kamasz fiam kezelhetetlen, mit csináljak?

15 éves korban nálunk 10-kor lekapcsolódott a wifi. Az elején volt dühöngés, beszólogatás, de pár hét alatt megszokták és mentek aludni. Telefont is le kellett adni, hogy ne nyomkodják hajnalig.

Persze az lett volna az ideális, ha megbeszéljük, hogy 10-kor gép kikapcs és alvás, de nem tartották be. Jött a B terv

Az a baj itt is, mint oly sok esetben, hogy most jut eszedbe tenni valamit, ilyen későn. M

Hogy jut oda egy 15 éves, hogy

egész nap a gép előtt üljön? Miért hagyod, miért nem szabtál ennek gátat már évekkel ezelőtt? Miért nem jár ez a gyerek sportolni, zenélni vagy valamire, hogy legyen elfoglaltsága?

Pont azért beszél így veled meg a tanáraival, mert megteheti, tudja, hogy úgysincs semmi következménye, az anyja úgyse fog tenni semmi komolyat, nyugodtan le lehet sz*rni. A jelek szerint eddig sem volt következetesség a nevelésében.

A probléma az, hogy ezt 15 évesen már nem is lehet elkezdeni belenevelni.

#14: ugyan már miért ördögtől való, ha 10-től nincs wifi és mobil?

Nem minden 15 éves lelki beteg, aki rosszul érzi magát a bőrében. Egyszerűen csak érdekesebb online játszani a haverokkal, mint lefeküdni aludni. A sulit meg zombi módon túlélik, és másnap este újra mehet a játék.

Persze meg lehet beszélni nyugodtan, de a kísértés, hogy sokáig fennmaradjanak játszani sokkal nagyobb, és hát ugye a szülőtől való leszakadáshoz hozzá tartozik az is, hogy mindenben ellent kell mondani. Nincs az az ésszerű szabály, amit ne akarnának és ne próbálnának áthágni.

Ha pszichés zavarai vannak, aminthogy ez a leírtak alapján igen valószínű, akkor a "wifi lekapcs. este tízkor" dolog nem fog működni, mi több, súlyos következményei lehetnek: dühroham, rombolás, ne adjisten tettlegesség..

A tűrhetetlen viselkedését mindazonáltal szankcionálni kell, de ésszerű módon. Emellett lassú léptekben de határozottan vissza kell venni az irányítást.

Ha teljesen kezelhetetlen, akkor intézeti, pszichiátriai beutalás is szóba jöhet (bár most eléggé telítve vannak ezek az intézmények).

Ha azzal a hazugsággal turnézik, hogy az anyja bántalmazza, akkor nyugodtan meg lehet mondani neki, hogy ezzel csak azt éri el, hogy a gyámügy ki fogja emelni a családból és egyszer s mindenkorra búcsút inthet az otthoni full extrás kiszolgálásnak.

Első körben mindenesetre pszichológus bevonása indokoltnak látszik.

A tűrhetetlen viselkedését mindazonáltal szankcionálni kell, de ésszerű módon.

És mi lenne az az ésszerű szankció? Konkrétan, nem rébuszokban.

19: Ehhez jobban kéne ismerni a család napi dolgait, de pl. nem kap bizonyos extra juttatásokat, amikről a gyerek azt gondolja, neki alanyi jogon járnak, pl a kedvenc kajái, nassolnivalók. Ezen felül zsebpénz csökkentése, megvonása, ill. feltételekhez kötése - gondolom a lurkó nem jeleskedik a házi munkákban, tippem szerint az otthoni segítsége a nullával egyenlő.

Ezen felül a - vélhetően túlzott - szülői kiszolgálásból is vissza kell venni.

Persze ezekből is üvöltözés lesz, de valószínűleg még "tolerálható keretek" között maradnak (értsd, nem vágja földhöz dühében a keze ügyébe kerülő vázát).