Miért mondják egyes szülők degradálóan a gyereknek, hogy “neked csak tanulni kell”?

A suli szerintem is extra szívás. Egy felnőtt napi 8 órát dolgozik, egy gyerektől ennél többet várnak el, hiszen 3-ig ott ül a suliban, aztán még otthon is tanulni kell. A tanárok sokszor kitolnak a gyerekkel, hiába tanul, akkor is szemétkednek. A társak is tudnak utálatosak lenni. Konkrétan nekem az iskola egy rémálom volt. Az tény és való, hogy felnőttként ezek már nem tűnnek akkora problémának. Nem a gyerek dolga pl. hogy kenyeret tegyen az asztalra. De abban igazad van, hogy egyik munkahelyemen sem éreztem magam olyan szarul, mint a suliban.

Én nem szoktam ilyet mondani a gyereknek, csak azt, hogy ezt én is átéltem, és mindenkinek át kell élni. És hogy bizonyos korokban a 12 éves gyerekek már napi 16 órát dolgoztak a bányában (benne volt a törikönyvben, a lányom is csak nézett), szóval ahhoz képest a tanulás az igazán semmiség.

"Egy felnőtt napi 8 órát dolgozik, egy gyerektől ennél többet várnak el, ..."

Valóban? A napi 8 óra munka után pedig ugye hazamegy és semmit sem csinál. A gyerek az, aki elé teszi a kész vacsorát, a gyerek tartja rendben a lakást, a gyerek vásárol be, a gyerek fizeti be a számlákat, intézi a család ügyeit, mos, vasal, és a többi. Bakker, szólok a lányomnak hogy innentől mez mind az o dolga, elvégre nekem csak 8 órát kell dolgoznom.