Kiskamasz gyerekeiteknek hogy mondjátok meg, hogy hagyja el az amerikai barátjait?
#56 én most azért megsajnáltam Martint :(
mondjuk lehet hogy így jobban jársz, bár a hajléktalansággal nem :(
1. Gyerekvállalás, nevelés, kamaszok kategória, "Tehát megértem, hogy kamasz és feszegeti a határokat, de ez senkinek nem jó".
Basszus 11 ÉVES!!! Egy gyerek, még messze van a kamaszkortól (ami a serdülő és az ifjúkor egybevéve, egy közös szóval), mint Makó vitéz Jeruzsálemtől! Angolul is a 11 eleven és nem "oneteen". Neki még semmilyen határokat nem kéne feszegetni. Tavaly még alsó tagozatos volt. A kamaszkor olyan 13-14 éves kortól kezdődik. Az is bizonyítja, hogy gyerek még, hogy fél egyedül aludni, hogy az érzelmeit nem tanulta meg normálisan kezelni stb. Úgyhogy nyugodtan írhattad volna a problémás gyerek kategóriába is. De ha kamasz lenne, az sem járna azzal, hogy egy visszabeszélő, tiszteletlen, internetfüggő, mindent és mindenki mást, még a saját maga érdekeit is telibe sz@ró valaki. Ez az igénytelen, nevelésre alkalmatlan szülők magyarázata, hogy amíg még nem volt késő, miért nem nevelték a gyereküket. Még nem lenne késő, de majd ha amikor tényleg kamasz lesz, majd felnőtt és ugyanilyen marad, akkor csak nézegessetek majd! Az, hogy kamaszodik azt jelenti, hogy felnő, felnőtté válik a maga ütemében, önállóbb lesz, érettebb lesz és nem azt, hogy egy neveletlen, tiszteletlen, a tanulmányait lesz@ró, élettelen valaki. Ez a szülő hibája! Annak a szülőnek a hibája, aki nem foglalkozott a gyerekével, csak berakta az internet, a TV, meg a számítógép elé, hozzá éretlenül, hogy az nevelje helyette és hagyta nőni, mint a gazt.
2. Képzelem milyen élete lehet a gyerekednek, ha 11 évesen, igénytelenül, 80 kilós, nincsenek olyan barátai (nemzettől függetlenül), akikkel már valaha is találkozott volna személyesen, mivel a függősége miatt kialvatlan ezért, gondolom a tanulmányai is eléggé rosszak, másokra sincsen tekintettel, valamint az egész életét a gép előtt tölti. Ne értsen senki félre, nincs baj azzal, ha sokat számítógépezik egy FIATAL (tehát nem gyerek), ez egy ilyen világ, ebben van a jövő, de ez függőség és van egy olyan érzésem, hogy nem most kezdte el ezt, hanem ez egy eléggé hosszú folyamat gyümölcse.
3. Képzelem milyen értékek lettek neki közvetítve, ha 11 évesen a saját szüleit képes megütni, dühkitörései vannak, már akkor is, ha valaki csak ellentétes VÉLEMÉNYT (és nem is utasítást) fogalmaz meg az akaratával szemben, nincs tekintettel senkire, akik már aludni szeretnének és még másokat is kialvatlanná tesz stb.
4. El bírom képzelni milyenek lehetne ezek a barátok, akik leginkább a rosszba viszik bele és ha már itteni idő szerint reggel 9-kor kezdi, akkor az ottani barátok is fent vannak vagy éjfélig (most nem számolom ki) és gépeznek végig.
5. Megoldás: Ideje lenne már a sarkatokra állni és igazi szülőnek lenni!!!! Először megszabni, hogy nem lehet egész nap a neten lógni, másodszor megszakítani a kapcsolatot ezekkel a barátokkal (mindegy, hogy milyen nemzetiségű, magyarból is van ilyen gyerek bőven, bár az Egyesült Államokban kétségtelenül több van), harmadszor leülni vele tanulni és elvárni tőle, negyedszer elvinni sportolni, lefogyni (ez jó hatással lesz a lelkére is, mivel csökkennek a társasági problémái), ötödször illemet nevelni bele, hatodszor leszögezni a kötelezettségeit, hetedszer elvárni bizonyos dolgokat tőle és még lehetne sorolni azokat a dolgokat, amiket eddig is kellett volna. 0. pontnak, legeslegelőször már az is elég lenne, ha kikapcsolnátok a gépet, kirángatnátok, akármennyire is visít az asztalhoz és elmondani neki, hogy ez így nem maradhat tovább, mert ez nem állapot, mert ha így folytatja egy legutolsó senki sem lesz belőle, borzalmas élete lesz és leszögezni, hogy ezentúl, mi hogy és mint lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!