Szülők, ti mennyire vagytok aktívak a szülői közösségben?

53-as: az 50-es vagyok. Tökéletesen egyetértek veled.

49: 47-es vagyok. Igazad van. Mártír alkatú, szolgalelkű vagyok:) Mindig meg akarok felelni másoknak, még akkor is, ha nekem nem jó. Nem tudok nemet mondani, ez van.

47. válaszolónál a pont. Én is ugyanígy vagyok szmk-s, nem kell ahhoz zsizsegni, meg ott lenni, hogy befogjanak a szülői munkaközösségbe. Az a gáz, hogy én is látom, hogy amit kiírok a facebook csoportba mindenki látja, de a sok elfoglalt anyuka még arra sem képes, hogy esetleg a leckét átküldje a másiknak, ha kérik, mert beteg a gyerek. Mert nyilván annyira elfoglaltak, hogy még erre sem érnek rá, pedig nem kell sütit sütni, sőt megmozdulni sem, hogy leírjanak pár oldalszámot meg betűt. Amúgy meg én is dolgozom, két gyerekkel, apuka is van, sőt apuka ugyanúgy intézi a gyerekeket, mint én, jár szülőire is, amikor a kisebbik gyerek született két hónapig egyedül is el tudta látni a két évest, mert én kórházban voltam. Az óvodában pl. három évig ő volt az szmk-s. És nem kell lepontozni a 47-est, mert nem tudott nemet mondani. Én is éjszakába nyúlóan csomagolok, vásárolok, számolok, hogy kijöjjünk az osztálypénzből, már ha hajlandóak befizetni. De a kirándulásokon, a bulikon érdekes mindig ott vannak azok a gyerekek is, akik szülei még május végén sem fizettek be egy havi összeget sem, nem sütöttek egy tepsi süteményt, nem küldtek egy csomag ropit. És nem kell senkinek a pénztárcájában turkálnom, hiszen a szülők nagy részével együtt voltam gyerek, a mostani viszonyokkal is tisztában vagyok, tudom ki, hol, mit dolgozik, milyen kocsival jár, milyen telefonja van. De a havi ezer forintot nem tudja befizetni. A közösségért semmit tenni nem akaró, érdektelen ember a szülők többsége, csak sokkal könnyebb azt mondani, hogy ja, hát én dolgozom, nem érek rá. Ja, én sem munkaidőben csinálom, hanem éjjel, amikor a gyerekek már alszanak. A gyerekemet meg semmilyen előnyben nem részesítették emiatt, kitűnő tanuló mindenféle s..gnyalás, protekció nélkül is, sajnos a tanároknak csalódniuk kellett, amikor rámlőcsölték ezt a dolgot, mert annyira azért nem vagyok h.lye, hogy ne tudjam, hogy azért nyomták rám ezt a feladatot, mert viszonylag jó beosztásban dolgozom egy jó nevű helyen, s azt gondolták, hogy ebből valamiféle előnyük származik, illetve hogy befogom a szám, de nem így lett. A másik szmk-s nálunk pedig pont egy apuka, aki pont véletlenül jogász. Őt is csak kijelölték és pont. Amúgy meg valóban úgy van, ahogy a 47-es írja, soha senkinek nincs véleménye, hiába kérdezi az ember, kiírhatok egy kérdést százszor is a csoportban, látom, hogy mindenki látta, de mindig ugyanaz az öt-hat ember veszi a fáradtságot, hogy válaszoljon, illetve vegyen részt a programokon. Nem mellesleg a gyerek is igényli, hogy elmenjek az adventi vásárra, vagy a jótékonysági gálára. Mindenhol én sem tudok nyilván ott lenni, de azért igyekszem, akkor inkább nem veszem ki az ebédszünetet, vagy amikor tudom ledolgozom azt az időt. Nyilván tisztában vagyok azzal, hogy ez nem működik mindenhol.

Én pedig azt mondom, hogy le a kalappal az SZMK-s anyukák előtt. Én nem vállalnám. Sok szülő húzza a száját, ha 100 forintot is be kell adni valamibe, semmi nem jó nekik. Én nagyon hálás voltam tavaly, mikor megszervezték a közös ajándékot az oviba és nem kellett, megint egy vagyont költenem a külön ajándékra. Sajnos idén elege lett az Szmk-s anyukának a többi szülő nemtörődömségéből, szájhúzogatásukból a pénzre és nem szerveztek semmit, megértettem.