Honnan tudják a szülők, hogy hány betűt vettek már az elsős gyerekeik?

Nekem még csak szeptemberben lesz elsős a lányom,de kérdező a te hozzáállásod ledöbbentett! :o

Nyilván mindenki úgy csinálja ahogy neki jó,de egy elsős gyerekről beszélünk, aki 6-8 éves, nem egy 15 évesről! de én el sem tudnám képzelni,hogy ne érdeklődjek a gyerekem felől!

Semmit se kérdezel tőle, hogy pl. mi volt a suliban? Akkor az oviban sem kérdezted!!!!

Én mindig kérdezem, mi történt, mit evett, mit csináltak,kivel játszott!!!! Ez lenne a normális! Nekem nemtörődöm szülőnek tűnsz! :(

Akkor talán vedd már ki a táskájából a füzetet és nézd már meg. De mit vársz, hogy mondja, hol tartanak, ha te soha nem kérdezel rá? De továbbra is fura a hozzáállásod.

Kislányom most lesz majd szeptembertől elsős. De el nem tudom képzelni, hogy idegen embereket kérdezgessek, hogy honnan tudják, hogy hol tart a gyerek az iskolában. Hát ott van minden cucca.

9 és 11-es volam

"zsófi megsértődött, mert anna titkolózott"

Ó, ez valóban érdekesebb téma...

Megmondom őszintén, ha ilyen lenne az én gyerekem is, mint a tiéd, lehet én sem ellenőrizném naponta, hanem megbíznék benne és abban, hogy jól végzi a feladatát.

Na, de az én fiam nem ilyen és ha nem koppintok naponta a fejére, akkor nincs kész a lecke, nincs bepakolva a táskába és nincs egy ceruzája sem.

Szóval, ha rendesen működne a dolog, akkor a bizalom jelének gondolom, hogy nem ellenőrzöm naponta.

Van, akit meg muszáj.

Még távolról sem vagyok szülő, de azt el tudom mondani, hogy az enyémek, hogy csinálták velem és az öcséimmel. Én nem voltam napközis ezért itthon kellet tanulnom. Volt amit anyával csináltam, de amit tudtam egyedül azt nem ellenőrizte. Tudom minden gyerek más de ha pl. engem kérdeztek, hogy mi volt suliban/oviban mindig azt mondtam, hogy a szokásos. Sose kérdezték tőlem se meg a nagyobbik öcsémtől sem, hogy pont mit tanultunk, mert úgyis elmondtuk, ha akartuk. Az oviról az öcséim meséltek ha kérdezték ha nem, én soha. Amúgy szerintem is sokszor érdekesebb, hogy mi történik szünetekben (én is szeretek sulizni és mindig is szerettem, de a szünetek mindig érdekesebbek voltak.) Bár tényleg szinte fogalmam sincs, hogy milyen az amikor gyereked van szerintem fontosabb a szünetben történtek (főleg ha a tanulással nincs baj) mert ha mindent elmond és érzi, hogy akármit elmondhat akkor szerintem kisebb az esélye, hogy később elhallgat dolgokat. Én ugyebár oviban sem mondtam szinte semmit és most kamasz koromban sem igazán (bár ez lehet az életkorom miatt van) Viszont azt sokszor hallom, hogy oszt. társaim sokkal több mindent elmondanak szüleiknek.

Azzal pedig én sem értek egyet, hogyha szülő pakol be iskolába. Azt nem tagadom, hogy vannak gyerekek (pl. az öcsém) akinek nem árt leellenőrizni, hogy mindene benne van e a táskában, de emlékszem osztály társaim sokszor járták meg, hogy bepakoltak és a szülő utána kivette a füzetet és elfelejtette visszatenni. És ilyen esetben nem a szülő szidódott hanem a gyerek, hogy mért nincs füzete.

U.i. Le lehet szólni, hogy kamasz létemre mit szólok bele a felnőttek dolgába de én így látom. :)

Nem olvastam végig a válaszkat, bocsánat. Én most teljesen ledöbbentem. Az oké, hogy megírja a leckét, de nm nézed át? Nem nézed meg kell e valamit gyakorolni? Nem kapnak otthoni olvasás feladatot?

Míg elsős volt a fiam, átnéztem mit vettek, gyakoroltuk ha kellett. Persze, hogy képben voltam. Most 3.-os, most már sokkal önállóbb, de most is gyakoroltatom, pl dolgozat előtt. Átnézzük..

A kérdésedre igazán egyszerű a válasz, egy ici-pici logikával magad is rájöhettél volna, és nem járatod le magad totálisan..., de akkor segítek.

Vegyük végig lépésenként:

Kinyitjuk a gyerek táskáját, belenézünk és kivesszük az olvasókönyvét és bizony-bizony bele is lapozunk. Elég egyszerű, és mindenki számára egyértelmű, rajtad kívül.