Honnan tudják a szülők, hogy hány betűt vettek már az elsős gyerekeik?

Azért nem kell úgy elképzelni, mintha semmit sem tudnék az iskolai életéről. Olykor mutat ezt-azt, olyankor megdicsérem természetesen, és a félévi értékelésnél is kifejeztem neki, mennyire büszke vagyok rá, és persze nagyvonalakban képben vagyok a sulis dolgokkal, de nagyon nem vagyok naprakész azt illetően, hogy éppen pontosan mit is tanulnak. Nem tudom, hogyan olvas hangosan, de magában nagyon sokat olvas, már nagyobb lélegzetű olvasmányokat is (pl. Rumini), szóval olyan nagy gond csak nincs. Mondjuk lehet, hogy ettől még jó ötlet az itthoni hangos olvasás, holnap talán meg is kérem rá, hogy este ő is olvasson nekem mesét, ne csak én neki :) De ettől még mindig nem leszek okosabb a sulit illetően. Ha látnám, hogy igényli, hogy minden nap átnézzem a füzeteit, akkor megtenném. De csak úgy kérés nélkül elővetetni vele a cuccait és átnézni őket... az nekem nem fekszik. Az olyan számonkérő. Ha megmutatja nekem, annak örülök. Ha magától nem érez rá késztetést, nem nyüstölöm a témával. Különben meg nem az iskola az elismerések egyetlen forrása. Sok dicséretet kap a hétköznapi tevékenységeink és beszélgetéseink során. Pl. ha mondjuk arról mesél, hogy hogyan oldott meg egy konfliktust a barátai közt, vagy okosan következtet, vagy ügyesen segít a háztartásban. Nem érzem magam olyan szörnyűnek, ahogy ti láttok. Amúgy a kérdésem középpontjában az állt, hogy ti hogy csináljátok. Szóval köszönöm, ha erre is válaszoltok, nem csak arra, hogy mennyire vagyok gáz (ez a komolytalan része volt a kérdésnek).

A tolltartóját pakolom? Miért pakolnám a tolltartóját? Az nem az ő feladata? Ha valami kifogyna, szól és veszünk, ezen kívül nem érzem, hogy lenne teendőm. Ő hegyezi a ceruzáit és tartja rendben a holmiait. Nem ez a normális? Előfordult egyszer-kétszer hogy csak úgy megnéztem egy-egy füzetét, de nem nézegetem rendszeresen.

Egy szóval sem írtam, hogy mások rosszul csinálják, egyszerűen csak kíváncsi voltam. Nyilván a saját szokásainkat a magunk számára rendbenlevőnek találom, de ez nem azt jelenti, hogy a másokát leszólom. Nekem fura, ennyi.