Tényleg érdemesebb magániskolába vinni a gyerekeket elsőben még akkor is ha messze van az iskola?

Mi pl. azért mentünk át harmadik évfolyamon magánba, mert kriminális sajnos, ami az állami oktatásban folyik. Bár ne kellene! Nem vagyunk sznobok, és nem az a lényeg, hogy csili-vili legyen (nem is az amúgy), és szó nincs arról, hogy "ne találkozzon ilyen meg olyan gyerekkel".

Egész egyszerűen szörnyű, ami az oktatásban megy. Tönkreteszik a gyerekeket. Főleg, hogy sajnos kifogtuk az egész környék legelmebetegebb tanárait, ami miatt szinte elfogyott az osztály harmadik után, mert mindenki menekült. És akkor ott volt a dilemma, hogy egy másik állami, de mi van, ha az se jó (kb. mindenhonnan rengeteg rosszat hallottunk), akkor már hova/hogyan tovább még egyszer?

Ezért esett a választás a szintén közeli és egyébként még megfizethető alapítványi iskolára. Ott most sokkal boldogabb, nyugodtabb. És nemhogy nem tanulnak (mint ahogy azt sokan mondják, hogy ott majd tuti nem tanulnak semmit), hanem nekünk kellett felzárkózni, mert előrébb voltak, mint az állami sulisok.