Mit szóltok az alábbiakhoz? Jogos a felháborodásom?

10-es vagyok ismet. Komolyan, szohoz sem jutok. Nem gondoltam volna, hogy tamadaskent lehet megelni, ha ajandekot kap valaki. igaz, hogy nem hasznalhato, nem olyan, amit szerettem volna, de hogy emiatt kepesek ossze is veszni, ez tud lenni utolso csepp a poharban, meg kell mondani, hogy inkabb semmit ne hozzanak... Szerintem ez borzalmasan banto. Biztos en is vettem mar hasznalhatatlan ajabdekot karacsonyra, de utanajartam, kifizettem, becsomagoltam es atadtam szeretettel. No most ha ezek utan a fejemhez vagtak volna egy olyan kijelentessel, hogy mivel ilyen hulyeseget vettem, soha tobbe ne menjek, hat bizony en is megsertidtem volna. Olyan kib..szot rovid ez az elet,minek megkeseriteni meg masoket is.

Aki ugy gondolja, hogy az nem erti, aki nincs bennne. Nos, a 9 honapos fiam 3 eveseknek valo quadot kapott, kapott mar rozsaszin polot, ami kicsi is volt ra, kapott nyuszicsoki hegyeket, mikor megkertunk mindenkit, hogy datolyat es banant vegyenek, volt a kezebe nyomva sospogacsa 4 honaposan es 6 hetesenmajdnem egy alma, kapott mar 7 honaposan robotot, torott autot, idegesitoen recsego babalaptopot es meg sorolhatnam. Szolval igen, tudom, milyen a felesleges ajandek. De ne felejtsetek el, hogy ezek AJANDEKOK. Szivbol jonnek altalaban. Meg a polar takaro is nyar kozepen, amit el lehet tenni a szekrenybe es telen elovenni. Sot, meg a mokuskazas is szivbol johet, barmily hihetetlen.

21-es, teljesen igazad van. Engem is lepontoztak, mert így gondolom. Én fiam is kapott nagyon csúnya mellényt, egy fénykép erejéig ráadtam, azóta a padláson van bedobozolva. Kapott gagyi kínai játékot, aminek leesett a feje, eltettem. Kapott ruhát, ami kicsi volt rá, de ráadtam arra az 1 órára, amíg a dédinél voltunk, mert szívből adta! Más anyukák örülnének, ha egyáltalán látnák olykor a nagymamáékat, dédit, hogy szeretik a kicsit, próbálnak gondoskodni.

A hozzátáplálásban meg a sarkadra kell állni és megmondani, hogy te így látod jónak, ha még egyszer felhozzák, akkor megmondani, hogy ebben ti döntötök, a szülei, nem vitatkozol ezen.

9-es vagyok!

REMÉLEM JÓL ESETT LEPONTOZNI!!!!!

Aki nincs benne, az miért ugat bele? Annak fogalma sincs az egészről, hogy milyen ezt napi szinten átélni. És akár mindegyik gyereknél!!!! Gyerünk, ezt is pontozzátok le! Hajrá!

Én szerencsére abban a helyzetben nem vagyok benne, hogy ne legyen nagyszülő körülöttünk. De aki azt írja, hogy ő bizony örülne bármilyen ajándéknak, csak lenne aki adja, az azért nézzen magába, hogy tényleg így gondolja-e. Itt nem arról írt a kérdező, hogy ezer évente egyszer kap valami haszontalan dolgot, hanem hogy folyamatosan felesleges cuccokat vásárolnak nekik. Neki meg legyen rá gondja, hogy hova rakja, mit csináljon vele. Nem hiszem, hogy egy kisfiús anyuka örülne, ha kapna egy rózsaszín rucit, csak adja valaki nagyszülő vagy dédi.

A másik, hogy én személy szerint pl az a fajta vagyok, aki utál gyűjtögetni, engem bizony zavar, ha felesleges vagy gagyi holmikkal vagyok körülvéve. Nem akarok a lakásban (padlásunk, pincénk nincs) dobozok között élni, vagy kinyitni a szekrényt és egy csomó használhatatlan tárgyat látni. Viszont kidobni is nagyon nehéz szívvel dobok ki bármit is, amit kapunk, mert tudom, hogy a másiknak pénze és energiája van benne. Ilyenkor igenis az a megoldás, hogy az ember finoman, tapintatosan megmondja, hogy mi az aminek örülnének. Nálunk is volt már ilyen nem is egyszer, és soha, de soha nem mondtam néhányszáz forintnál drágább dolgot. Nem minden kerül megfizetethetetlenül sokba, a gyerekünk pedig örül neki.

Disztingválni kell, hogy mondjuk egy 80 éves dédivel mit lehet egyezkedni, hogy ne bántsuk meg.

Babapiskótából sem mindegy, hogy milyet hoznak, de abba pl nem kötnék bele, elhasználnám valami süteménybe, amit megeszünk mi felnőttek, vagy ha olyan, amit szívesen adnék a gyerekemnek, akkor eltenném, a szavatossági ideje alapján biztosan eltartható még néhány hónapig, amíg már elég idős lesz a baba, hogy ilyet is egyen.

Kedves 9-es honnan tudod hogy aki mást írt mint te nem volt hasonló helyzetben???

Nekem anyósom minden lében kanál! Be akarta nekem magyarázni hogy azért nem akart szopizni a kislányom mert allergiás az ANYATEJRE,mert állítólag ő is az volt! Azt akarta hogy a 2hónapos babámat etessem krumplival,mert bukott. 1évesen már biliztetni akarta. Csupa fiús ruhát hozott neki,olyat is ami még a férjemé volt! És még sorolhatnám! De én nem szólok,és nem akadok ki,örülök hogy legalább ő van/ad. Már leírtam miért. Anyukám is borzalmas messze lakik!

Amúgy nem értem hogy egy rózsaszínű ruhát miért nem lehetne ráadni egy fiúra? Otthonra jó,nem kell benne kivinni. A lányomnak is van egy csomó kék cucca. A nagyobb pólókban meg aludni szokott.

Olyan érzésem van,hogy sok anyuka direkt,vagy mert unatkozik,felhúzza magát a semmin!

12-es voltam.

Nekem is furcsa, hogy jobban fáj, ha valaki felesleges ajándékot kap, és néha kap pár beszólást (ami sokszor jóindulattal szokott lenni, csak mi már másképp vesszük fel), minthogy valakit le sem szarik a nagyanyja és anyósa...vagy esetleg már nem élnek a nagyszülők...

Ne haragudj kérdező, de nem tudlak és nem is akarlak sajnálni. Millió egyéb, fájdalmasabb probléma van szerintem ennél.

Próbállak megérteni, kérdező, de nekem sem megy. A mi egyik dédink még tudomásul sem vette, hogy megszületett a dédunokája. Van mobilja, használja is - a többi, ugyanott élő unokájával, dédunokájával - minket azonban - akik 300 km-re élnek tőle - egyszer sem hívott fel. Nemhogy ajándékok!?!

Van összehasonlításom, mert a másik két dédi (szintén több száz km-re) épp az ellenkezője: olyan ajándékot ad, amit előtte velünk megbeszél, sokat hívnak minket és havonta találkozunk is!

A használhatatlan cuccok ellen berzenkedőknek mondanám, hogy a használhatatlan is lehet hasznos adott esetben. Aki jóval nagyobb napozót kapott: bele fog nőni a gyereked!! Azt meg nem kell elvárni, hogy aki nincs napi szinten benne a dolgokban, meg esetleg már idős is, az pontosan tudja, milyen méret való a gyereknek. A téli takarót el lehet tenni, a szekrényben nem kér enni és elő lehet venni, amikor itt az ideje.

Én ha olyan ruhát kapok, ami nagyon nem való a gyerekemre, akkor továbbadom olyannak, aki meg örül neki. Sokan vannak, akiknek nagy segítség, hogy kapnak egy-egy ruhadarabot, miegymást. De csereberéltünk is már annak idején: nekem lány az első babám, a barátnőmnek fiú. Ha örököltünk fiús ruhát, átadtam a barátnőmnek, ő meg a lányosat nekünk.

Gagyi játék: el vannak dobozolva, az én anyósom se tudott még soha olyan játékot hozni (ruhát se) ami jó lett volna a gyerekeimnek. Na és? Az jobban zavar, hogy még azt se tudja, melyik oviba jár a gyerekem, vagy hogy a kicsi mikor tanult meg járni, stb.

A mindenféle tanácsok valóban tudnak idegesítők lenni, de azért van két fülünk, hogy egyiken be, másikon ki... Mivel puskát egyikünk fejéhez se tartanak, úgyis azt csinálunk a gyerekeinkkel, amit jónak látunk.

Valóban irigylem a kérdezőt - meg néhány válaszolót - hogy ez a legnagyobb problémájuk.

Azért megnézem, hogy hol lehet ráadni télen egy napozót a gyerekre, ha épp akkor nő bele. :-D Bár végül is csak a fűtésszámla bánja.

Egyébiránt, aki nincs benne napi szinten a dologban (bár a kérdés pont nem erre vonatkozott), annak is van szája, még 80 évesen is, és meg tudja kérdezni, hogy angyalkám, mire lenne szükségetek, szeretnék venni nektek valamit.

Lehet, hogy más is hasonlóan gondolkozik, én gagyi játékot elvből nem tartok itthon. Nem kell tízezreket költeni egy játékra, tök jókat lehet venni használtan olcsón, viszont az fontos, hogy semmi balesetveszélyt ne jelentsen a gyerekre, és nekem se kelljen dobozolva tartanom valahol a lakásban csak mert kaptuk és nem illik kidobni. Nálunk a gagyi játék egyből kuka, mert olyat még ajándéknak se adok tovább még a védőnőhöz se. Amivel a saját gyerekem nem hagynám játszani, mert nem tartom biztonságosnak, olyat másnak se adnék.

És igen, lehet valakinek nagy probléma, amiről a kérdező ír, ugyanis ha nap mint nap ezzel nyaggatnak, neked meg csak mosolyogni kell rajta, az is fárasztó és idegesítő. Főleg, ha már megpróbáltad elmagyarázni, és mégsem értik, hogy mi a probléma.

Biztos téged is zavar néhány olyan dolog, kedves utolsó hozzászóló, amiért meg mi irigyelnénk téged.