Én reagálom túl, és nem kell ennyire félteni a gyereket?
Az Anya kérek még c. könyv, plusz a védőnői tanácsok, táblázat alapján etetem a gyereket, vezetem be az ételeket. 8 hós, cukrot, sót kerülöm, a fűszerek közül is fahéjat, petrezselymet kapott eddig. Ma reggelinél az egyik idősebb rokon mondta, hogy na majd ebédre lesz húsleves, abból kaphat. Mondtam, hogy nem, ahhoz még pici, túl sós, fűszeres, zsíros, stb. Na innentől kezdődött egy 10-15 perces küzdelem, mondván, hogy sózzam a gyerek ételeit, mert az igenis kell. Aztán jött, hogy jön a nyár, lesz eper, majd ehet. Azt is mondtam, hogy epret nem, erősen allergizál, kb másfél évtől adható. Erre ő: hátha nem lesz rá allergiás. Következő, kávézott, kérdezte, hogy kávéhabot szoktunk-e adni neki. Mondtam, hogy nem, tejet 1 év után javasol a védőnő, arról nem is beszélve, hogy kávés, édes (ő ráadásul édeskét rakott bele), erre mondta, hogy nem kell a védőnőt annyira követni, majd megkóstólta a habot, és mondta, hogy jó az...
Nem értem, miért kell küzdenem. Nem az én közvetlen rokonom, plusz nem akartam szócsatával rontani a hangulatot, de nem tudom megérteni, hogy miért kell ennyire erőltetni a dolgokat. Vagy túlreagálom? Én már csak bólogattam rá a végén, meg kedvesen mondtam, hogy a családban többeknek bevált ez a hozzátáplálási menet, így ezt követem. De alig vártam, hogy elszakadjunk onnan...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!