Miért erőltetik sokan ezt a “már nem te vagy a legfontosabb” szöveget?

Utolsó!

Ha nem én vagyok magamnak a legfontosabb, akkor mi értelme van az életemnek? Csak szolgálják másokat, hogy nekik jo legyen, en nem számítok ? Az, higy én vagyok magamnak a legfontosabb, alap esetben nem önzőség, hanem normális emberi életszeretet.

Én pedig úgy gondolom, hogy a gyerek lemondással jár, és számomra nem teher, hogy van időszak, amikor nem az én igényem az első, és nem én vagyok a legfontosabb.

22 éves múlt a lányom, fiatalon szültem, mert akkor akartam, 20 éves voltam, dolgoztam, férjnél voltam, a szakom úgyis csak levelezőn indult, belefért a gyes mellett (sajna Bokros idején szültem, hiába járt volna, a gyedet pont eltörölték).

Nekem nem volt nyűg, hogy a péntek estét otthon töltöm, hogy nem megyek el egy lakodalomba, csak az esküvőre, mert szoptatok. A férjem is így gondolta, úgyhogy talán nem véletlenül vagyunk együtt huszonéve.

12!

Mégiscsak te voltál magadnak a fontosabb, hiszen gyes mellett csak elvégeztél valami főiskolát 😉

Attól, hogy tanultam, mikor aludt a gyerek, miért voltam én a legfontosabb???

Egyéni tanrenddel be se jártam...

Anyaként is, felesékgént is és nőként is másképp kell értelmezni szerintem azt hogy mikor és HOGYAN vagyok magamnak a legfontosab. És a hangsúly szerintem a hogyanon van. Mert pl ha étterembe szeretnék menni kettesben a férjemmel, nem fogom sarokba dobni a gyereket, tehát anyaként nem lehetek magamnál fontosabb, viszont feleségként és nőként igen, vagyis el fogom intézni hogy valaki vigyázzon a gyerekre amig mi elmegyünk.

Fontos a gyermekem és fontos vagyok magamnak én is, mert ha én nem vagyok testi-lelki egyensúlyban akkor a gyermekemnek sem tudok jó anyja lenni, se a férjemnek jó társa. De csak magam miatt sose tennék olyat ami a gyermekemnek fájdalmat okozna.

Szerintem ez egy totálisan félreértett frázis... Számomra az, hogy a gyerekem a legfontosabb, nem azt jelenti, hogy igénytelen mama mackóként élek mellette, totálisan elfeledkezve magamról, a külsőmről, az ambícióimról, a kapcsolatomról. Heti 1x reggeltől estig elmegyek, az apja vigyáz rá, tanulok, dolgozom, szépítkezem, edzem stb..

De a gyerekem a legfontosabb. Mert ha beteg, éjszaka fáradtság nélkül mellette vagyok. Mert azonnal és gondolkodás nélkül az életemet adnám érte. Mert úgy szervezek mindent, hogy neki ÉS NEKEM IS jó legyen. Mert minden jövőmmel kapcsolatos tervemben szerepel és neki megfelelően alakítom ki azokat.

Ez a mondat arra utal, hogy a döntésed kihatással van másokra.

Nekem a családom a legfontosabb. Van, hogy fontosabb a gyerekem\Férjem igénye, így háttérbe szorítom az enyémet. De van, hogy én nem mondok le valamiről és a többiek "kénytelenek" megalkudni.

De ha tudom, hogy valakinek rossz lesz emiatt, akkor képes vagyok lemondani valamiről és ez fordítva is működnie kell.

Szívesen lelépnék egyedül vagy barátnőkkel 1-2 hétre valami tengerpartra. De nem teszem, mert megszivatnám a Férjem és azt se szeretném, ha a Férjem tenné ezt velem. Így marad a családi nyaralás. Ettől nem gondolnám, hogy feladtam magam és nem lennék fontos magamnak.