Van olyan nő aki nem akar gyereket?

Sokan vagyunk, és rengeteg okból. Nálam több is játszik egyszerre.

1. A Föld túlnépesedett, az ember a legkárosabb élőlény. Nem szaporítom.

2. Inkább a meglévő emberekkel törődöm. Tanár vagyok, és bőven van gond. Egy 15 fős osztályból 5 gyereknek nyilvánvaló, egyértelmű pszichés baja van, 3-4 minimum gyanús.

3. A tanári főállásom mellett másodállásban is dolgozom folyamatosan. A munkahét nekem minimum 80 óra, és ez nem túlzás. Ebben semmi házimunka nincs benne. 19 éves korom óta dolgozom egyébként. Saját lakásra ebben a helyzetben sincs semmi, de semmi esélyem. 40 éves leszek, mire a diákhitelt visszafizetem.

4. Undorodom a terhességtől járó fizikai változásoktól.

5. Extrém módon érzékeny vagyok a hangokra, nem viselném el a gyereksírást.

Én sem akarok és van még kapásból három olyan barátnőm is, akik hasonló véleményen vannak.

Rengeteg oka van, köztük pl, hogy egy vagyonba kerül, amit jobb helyre is tudok költeni, óriási felelősség, amire nincs szükségem. Spontán ember vagyok, szeretek azt csinálni, amit akarok, akkor amit akarok. Rendkívül türelmetlen vagyok, nem bírom a gyerek sírást, a hisztit. Rengeteg stresszel és idegeskedessel, továbbá nem alvassal lehet szamolni. Valahogy egyáltalán nem érzem, hogy ezek közül bármelyik is hiányozna az életemből. Alapjáraton sem csípem a gyerekeket, továbbá nem is beszélve a 9 hónapnyi terhességről, a sok hanyingerről, hanyas, kellemetlenseg...és az irtózatosan fájdalmas szülésnek soha nem tennem ki a testemet. Keményen edzek és sportolok kiskorom óta, sokat tettem az alakomért, ezt nem dobnam a kukába egy gyerek miatt.

Hát röviden ennyi, de elég sok indok van még, hogy miért nem fogok soha gyereket vállalni, ez csak nehány volt.

Halistennek a férjem dettó ugyanígy vélekedik a témáról, szóval nincs gond.

Bár a kérdés nem nekem szól, mert én boldog anyukája vagyok a fiamnak. De van egy két ismerősöm, aki nem szeretne. Én becsülöm őket hogy pusztán társadalmi nyomás miatt nem szülnek, és felismerik magukban hogy erre alkalmatlanok.

Szerintem jó dolog ha valaki ismeri a határait és nem nevel lelki nyomorékokat, mint az egyik Válaszoló...

Amúgy az én tapasztalatom az, hogy akik valóban nem akarnak gyereket, azok ezt "csendben" teszik, és ők azok akik amúgy 1-2 órát tök jól elszórakoznak egy gyerkőccel. És van az a kategória aki "hangosan" nem akar gyereket. Úgy értem hogy kb minden beszélgetés alkalmával valahogy téma lesz ez, és azt hangoztatja milyen hülye aki vállal... Na ők azok, akik amúgy szeretnének csak az életük valahogy nem abba az irányba terelődik. Ők lelkileg nem kiegyensúlyozottak csak próbálnak annak látszani, azzal hogy hangoztatják neki így kerek az élete.

Én kiegyensúlyozott anyukaként nem próbálok meggyőzni senkit az anyaság jó oldaláról. És a gyereket tényleg nem akarók meg nem próbálnak meggyőzni arról, hogy milyen hülye vagyok hogy gyereket vállaltam.

Szerintem kb mindenki ismerettségi körében fellelhető mind két kategóriából egy-egy személy.

45 vagyok, éssoha nem is akartam gyereket.

Egyetlen indokot sem találtam a gyerekvállalás mellett - viszont rengeteget ellen.

Az már csak hab a tortán, hogy nagyon nem szeretem a gyerekeket, kerülöm a társaságukat.

Kizárt, hogy meggondoljam magam.

A férjem 51, neki van egy - akarata ellenére - született fia. Ő elvan a jó gyerekekkel fél óráig is,de alapjábavéve nem szereti őket, és nem is akart soha gyereket.

Persze, hogy van. Itt gyakorin hányszor van olyan kérdés, hogy "Miért jó az embernek ha van gyereke?"

Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy aki ezt megkérdezi annak nem is kell gyerek.

Jelen. Undorodom a terhességtől, a szüléstől és a kisbabáktól, gyerekektől. Hátborzongató gondolat, hogy valami bennem él és ha bármi baja lesz, akár én is meghalhatok. Kösz nem. Plusz nem akarom kipróbálni a szüléssel járó fájdalmakat, sem a tönkrement testet. Nem akarok alig aludni egy vinnyogó lény miatt. Sem aggódni, hogy mi lesz vele.

22/L

Én soha nem akartam . Tudom magamról,hogy borzasztó szülő lennék ,szeretek élni ,utazgatni ,aludni. Ellenben a gyereksírással ,hisztivel a világból ki lehet kergetni . A terhesség-szülés témakörtől meg undorodom . Azt hiszem ezzel mindent elmondtam .:D

Azt nem mondhatom,hogy utálom a gyerekeket, sőt,a babákat pl. kifejezetten szeretem , de engem maximálisan kielégít ha néha napján 1-2 órát a rokon kölkökkel,vagy a barátnőim gyerekeivel elvagyok. Én leszek a kicsit bolond,de jófej öreg macskás nagynéni valószínűleg . :D