Mit tegyek most ha rájöttem hogy alkalmatlan vagyok anyának is meg feleségnek is?

Talán ilyenkor el kell 1 kis támogatás az embernek, mert sokan átéltünk ehez hasonlót mint a kérdező. Annak idején nekem is jól jött volna 1-2 bátorító mondat. 2 év van a 2 fiam között, a nagyobb ADHD-s. Senkitől nem kaptam segítséget, a férjem sem volt partner. Mindig mindent egyedül kellett megoldanom. Qva nehéz volt, de túl éltem. Mostmár nagyobbak (5.5 és 7.5 évesek) sokkal könnyebb velük. :)

Voltak olyan napok, h nem bírom tovább! Aztán mindíg összeszedtem magam! 1-1 kiabálás után utáltam én is magam. Hogy lehetek ilyen mocsok, h kiabálok egy 2-3 évessel?? Volt bűntudat rendesen. Amikor szakadt a cérna, rájöttem h muszály segítségét kérnem. Elmentem pszichológushoz. A legjobb döntés volt!

A párom ugye ebben sem volt partner. Azt mondta h menjek ha akarok ő nem jön el velem. Pedig de jó lett volna. Sokmindenben hibás volt. Mai napig nem látja be, nem is fogja.

Mindíg is szerettem volna 3 gyereket. Most érzem azt, h jöhet 1 kistesó. Vele már (gondolom) könnyebb lesz. A nagyok már nagyok. Ők is szeretnének 1 picit. Tudom, h az ő nevelésére is magam maradok, de én már csak ilyen bolond vagyok. Fel a fejjel kérdező, lesz ez még sokkal jobb is. Ha nagyon azt érzed, h egyedül nem megy, kérj szakembertől segítséget. Mikor eljössz tőle más ember leszel, ill ő tud olyan tanácsokat adni, ami személyre szabottan hasznos lehet a számodra. Én Mikor először voltam nála 2 órán át csak bőgtem neki. Már ettől sokkal jobban voltam. :)

Hát, most már késő... én ezért nem szülök sohasem.

Felejtős... nem kell egy gyerek is a nyakamba így is van épp elég problémám.