Alkalmatlan vagyok anyának, vagy mit csinálok rosszul?
32 éves vagyok, van két gyönyörű, egészséges fiam (3,5 éves és 10 hónapos), mindkettőjüket terveztük, nagy szeretettel vártuk. Kívülről nézve boldog is lehetnék. Ám már az első gyermekem után leesett a tantusz, hogy a gyermeknevelés nem csupa cukormáz, de mióta ketten vannak, egyszerűen összecsapnak a hullámok a fejem felett. A nagyobbikról nemrég derült ki, hogy idegrendszeri fejletlensége miatt (mert irtó korán csinált mindent, és kimaradt pár fontos mozgáselem) produkál hiperaktív tüneteket. Másfél éves kora óta (nagyjából, amikor terhes lettem az öccsével) nem alszik napközben, és ahogy beléptünk a dackorszakba, + megszületett a tesó, még inkább kiköveteli magának a 100 %-os, és sokszor kizárólagos figyelmet. De a kicsi is egyre anyásabb, ráadásul éjjel még mindig (most épp fogzás miatt) többször (volt hogy 8X!) kel, hónapok óta 4-5 órákat alszom, azt is minimum 3 részletben. Aztán napközben sokszor a legalapvetőbb dolgokat nem tudom elvégezni, mert hol az egyik visít, hol a másik nyafog.. A nagyobbik nem köti le magát egyedül, csak percekre, a kicsi nem tűri már a járókát, viszont ha kint van, folyamatos felügyeletet igényel, mert hasonló habitusú, mint a bátyja... Szinte sosem tudom egyszerre befejezni, amit elkezdek, bármit javaslok, az nem jó (kimenni a játszóra is 1 óra könyörgés után sikerül, aztán szintén ennyi, míg hazaérünk.) Elmenni velük akárhova is kész katasztrófa, mert vmiért mindig megy a hiszti, hol az egyik, hol a másik, hol mindkettő... Ki vagyok merülve! Úgy érzem, az életem folyamatos robot, hogy az alapvető fiziológiás szükségleteim sincsenek kielégítve, és jószerint csak túlélem a napokat. Nem tudom egyszerűen élvezni a velük töltött időt, mert nem hagyják. Próbálok rendszert alkalmazni, és vmiféle rendet tartani, de sosem sikerül. A férjem ugyan próbál este segíteni, de ettől még a napjaim borzasztóak. A kapcsolatunk is megsínylette, mert nincs időnk, energiánk, türelmünk egymásra/hoz.
Hiába van néha segítségem, max 1-1 órára tudok elmenni egyedül (akkor is inkább ügyet intézni) de az nem tölt fel. Mit csinálok rosszul? Úgy irigylem azokat a nőket, akinek el van legalább 1 órát magában a gyereke, akivel el tud menni akár vásárolni, vagy akinek alszik napközben, vagy legalább ő átalussza az éjszakát.. Szeretném élvezni a gyes-es korszakot, de így hogyan?? Októbertől a nagy fiam ovis lesz, attól várom a megváltást... de már előre mondták, ha nem alszik, sőt zavarja majd a többieket, mehetek érte délben...
Ötleteket, támogatást szeretnék, nem bántást, mert már így is csődtömegnek érzem magam.
válasza:Üdvözlégy a kisgyerekes korszakban!
Nekem van a 2 legjobb kislányom a földkerekségen, de ezeket mi is átéljük nap mint nap.
Èn nem várok el többet tölük mint az hogy hisztizzenek és rosszak legyenek. Persze nevelem öket rendesen, pont ezért is elég jó gyerekek és szuüperül kezelehtöek. De földönfekvös hiszti nálunk is megy néha.
Volt, hogy sírok van hogy nevetek, de mindig megy tovább az élet. Nekem a kisebbik most 1 éves és mindent de mindent kipakol, kegyetlen mert mire valamit vissza pakolok a másik szobába elöröl kezdi. Fözni nem hagy, csak üvölt ha fözök. A nagy meg most lesz 3 éves, mi csak félnapos helyet kaptunk ebéd elött el kell majd hoznom.
Szerintem felejtsd el a diagnózist amit adtak(sajnos egy ilyen diagnózis miatt te is beskatujázod egy viselkedés zavaros gyereknek), pedig nem az, csak egyszerüen 3 éves. Nevelejed még akkor is ha nagyon nehéz, és amit mindenhol mondanak. KÖVETKEZETESSÈG.
válasza:Szerintem nagyon sokan így vagyunk ezzel...
Íme az én sztorim: első házasság, 2 kislány. A nagyobbik most 7 éves, autista, ráadásul súlyos ételallergiája van. Ez önmagában iszonyat türelmet igényel.
A húga 6 éves, hiperaktív, de kis fokban, ő is súlyos ételallergiás, ráadásul idegrendszeri probléma miatt bepisil. Minden nap!
Új kapcsolat: a legkisebb 2 éves, súlyos fokban hiperaktív, ráadásul allergiás a szúnyog, darázs, méh és pókcsípésre.
A 3 lány együtt kész bolondokháza. Páromon kívül nincsenek el senkivel, csak velem. Én nem hagyhatom őket senkire... ergo fejlesztésekre, orvoshoz, mindenhová együtt viszem őket.
Fával fűtünk, tavaly télen kitalálták, milyen mókás kikotorni a parazsat a kályhából, leugrálni az ablakból....meg hasonlók. A kicsi nem alussza át az éjszakát, általában főzni akkor kell, amikor alszanak. Ha nappal nincs alvás, akkor éjjel. És nekem nincs segítségem. A párom reggeltől estig melózik, más pedig nincs.
De túl leszünk ezen, ahogy Ti is, csak természetesen az ember ezt nem így képzeli el.
Tarts ki, nem sokára ovi, akkor fel fogsz tudni töltődni.
válasza:Nekem is kettő van: 4,5 éves fiú, 3 éves lány. A fiam visszapofztázik, a kicsi majmolja, és elég akaratos is. A fiam baromi sértődékeny, ha nem úgy van ahogy akajra, a kicsi dacos.
Ha indultok valahova, ne könyörögj! Szólj, hogy 5 perc múlva vége a játéknak, utána rendrakás, öltözés, indulás. Add rá a cipőt, és kész. Ha nem indul, fogdd meg a kezét és vezesd ki. Ne magyarázkodj, ne könyörögj, indulunk és kész!
Reggel nálunk ébredés után kakaóznak a mi ágyunkban, a tv előtt, ilyenkor nézhetnek mesét bő fél órát, addig felöltözök, beágyazok, megkapják a ruhájukat. Ha kell bolta menni, ezután indulunk, ott tolnak egy-egy kiskocsit, kapnak egy-egy feladatot, és veszünk péksütit. Ezt a parkban megesszük, utána irány haza, eddigre már egy órája kint voltunk, kb 10 óra az idő. Otthon én ebédfőzésbe kezdek, ők meg kint vagy bent játszanak. Persze hol inni kérek, hol pisilni kell, hol összevesznek, hol elesnek, így egy egyszerűbb kajával is délre végzek. 1-kor mennek aludni, ha a nagy nem akar, akkor is fekvés van. Ha 20* jön ki inni, pisilini, 20* visszazavarom. Ilyenkor pihenek, felmosok, hajtogatok, vasalok.
Kb 3-kor kelnek, uzsonna, majd játszok velük valamennyit bent, és mikor hűvösebb van kimegyünk vagy az udvarra, vagy utcára motorozni, vagy játszótérre. Kb 6-től egyedül játszanak, akkor bemegyek vacsit előkészíteni, ha van valami tennivalóm megcsinálom. fél 8 körül fürdés, vacsi, apa ilyenkor haza ér, van hogy ilyenkor lelépek fél órára szomszédolni (bár ott is két kisördög van, de legalább nem nekem nyafognak). 9 köerrül fekvés a gyerekeknek.
Ha kiakasztanak, bizony sokszor kiabálok, mert a szép szó nem hat, néha oda is csapok, ha helyes, ha nem. Amúgy épp mondtam a férjemnek tegnap, hogy ha augusztusban nem jutok el bárhova 24 órára egyedül, akkor tuti diliházban kötök ki. Baromi hosszú már a nyár, és férjem van hogy 10 napot 12 órázik, majd lenne 5 nap pihi, de akkor maszekol vagy horgászik. EGyik nagyszülő messze, másik sose ér rá, néha a szomszédra bízom őket fél órára ha pl bankba megyek. De ez mondjuk kéthetente egyszer.
Szerintem légy határozott, szigorúbb, és amikor csak módodban áll pihenj! Kitartás!
válasza:Uhh, kedves második Válaszoló, minden elismerésem a Tiéd! Szinte elszégyelltem magam, hogy mi az én bajom hozzád képest... Persze az egyáltalán nem tesz boldoggá, hogy másnak lehet még rosszabb is, az a baj, hogy ez ember nem így képzeli el az életét, amikor még csak vágyik a gyerekre. És azt sajnálom, hogy nem tudom élvezni az egészet, pedig ez az időszak sem köszönt már soha vissza.. talán az ovi tényleg megoldást jelenthet, majd kiderül.
Off: azt megkérdezhetem, hogy kiderült-e, van egyéb oka, hogy mindhárom gyermeked figyelemzavaros lett?:(
válasza:Nekem is van két gyerekem, igaz már nagyobbak, de nem volt ennyire vészes a kis-koruk, mint itt olvasom nálatok. Tök véletlen a minap találkoztam egy szakemberrel, aki viselkedészavaros-hiperaktív gyerekekkel foglalkozik. A lényeget írom csak, annyit mondott, a legtöbbször ami miatt túlpörögnek a gyerekek, az a sok egészségtelen rágcsálnivaló miatt van, csoki, chips, kekszek, bolti péksütemények... stb. Nálunk, igaz nem tudatosan, de szinte soha nem kaptak ilyeneket a gyerekek, mert mi sem szeretjük, így ők sem. Nem tudom, van-e összefüggés, gondoltam leírom, hátha segít valakinek... vagy egy próbát legalábbis megér :-)
További sok türelmet kívánok nektek, mert olyan hamar megnőnek ám :-)
Köszönöm szépen mindenki válaszát! Azért csak októberben kezdi az ovit, mert szeptember végéig külföldön vagyunk a férjem munkája miatt. Így itt most még nehezebb, mert semmi segítségem nincs. A szülőin elmondták az óvodában, hogy bár tv nem kötelez, hogy hazahozzam a gyereket délben, de ha zavarja a többieket, akkor azt valahogy meg kell oldani, és nem tehetnek senkivel kivételt..
A mai élelmiszerek káros hatásairól én is hallottam már, és igyekszem is ezeket minimálisra csökkenteni, de nincs nagy különbség, sőt, a pici még csak és kizárólag cukormentes, egészséges dolgokat eszik, mégis hasonlóan viselkedik, mint anno a bátyja. Azt hiszem, ez genetika is, és valóban van köze a mozgásfejlődéshez is, mert az egészen biztos, hogy összefüggésben van a magatartásukkal. Remélem, hogy az egészséges középutat megtaláljuk majd a közösségben, mert itthon még nem sikerült, hiszen volt, hogy 3-4 óra folyamatos kinti mozgás, vagy félnapos játszóház után még jobban pörgött a gyerek, mint egyébként. Azt hiszem, az intézményi nevelés talán megregulázhatja egy kicsit, majd kiderül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!