Miért siettetik az anyukák a babák “felnövését” és mióta lett verseny a mozgásfejlődés?

Hülyék között élsz, nekem nincs ilyen a környezetemben.

Igen.. és tegyük hozzá, hogy miután sietették a járást és/vagy ülést, a kisember meg elindult utána egy rakás okos szülő, meg mást sem csinál csak rászól a gyerekre, hogy üljön le... mert anyának nincs kedve a gyerekre figyelni és menni utána.

A mozgásfejlődés siettetese engem is kiakasztott az utóbbi időben. Bár engem nem ismerősök hanem a védőnőm és a hülye (már bocsánat) gyerekorvosunk. 3 honaposan nem nyomta magát ki fekvő helyzetben (családunkban a kisbabaknak nagy fejük van, nem is kis dolog azt emlegetni), rögtön jött a paraztatas, hogy hipotom a gyerek stb laza izomzat stb. Plusz hasra sem tudtam sokat tenni mert fel perc után úgy üvöltött hogy nem akart semmit sem csinálni, szóval gyakoroltatni sem nagyon tudtam a fej emelesre. Viszont ennek ellenére hogy napi szinten csak pár percre tudtam hasra tenni, gyönyörűen kinyomta magát 45 fokos szögben 4 honaposan. 6 honaposan nem forgott. Védőnő úgy ki akadt ezen mintha minimum halálos beteg lenne a gyerekem. Gyerekorvos szintén, plusz hajtogatta a hipotom dolgot. Oké, el vittem kettő gyógytornászhoz, az egyik 250 km-re volt a másiktól, egymástól függetlenül mondták mindketten hogy a gyereknek semmi baja nincsen, szimplán nagy baba, 7 honaposan olyan méretei voltak mint egy egy évesnek, nem csoda hogy nehezebben zárkózott fel mozgasfejlodesben a nagy testhez. 6 és fél honaposan gyönyörűen forgott oda vissza gurult, szimplán két hete késett, de már olyanokat mondott a védőnő utána hogy oh hát ő nagyon aggódott a gyerekeert hogy mi lesz vele nem fog rendesen fejlődni!.... 8 honaposan elkezdett kuszni, most 1p hónapos egyedül felül, önállóan ül, és már a mászást gyakorolja, néhány lépés megy is mielőtt kúszásba megy át. Szóval az baj a mai világgal hogy mindent tankkonyvszeruen akarnak csinálni, ha dátumra pontosan nem csinál valamit a gyerek rögtön devenyeshez küldenek. Pedig mi is felnőttünk anno, ahol mindent hagyták a maga módján menni, nem futkaroztak rögtön gyógytornászhoz az anyák. Ja és amikor a gyerekorvos szeme előtt fordult át a fiam 6 és fél honaposan, szinte oda se akart nézni mikor mondtam neki, papírokat babralt inkább, és csak azért is hogy neki legyen igaza erőltette a devenyest. Fogunk is orvost váltani, plusz következő gyereknél biztos hogy nem fogom hagyni hogy ennyire beparaztassanak csak mert (könyörgöm) kettő hetet csúszik a gyerek valamilyen mozgasfejlodesben.

*most 10 hónapos akart lenni, csak telefonon felrenyomtam

6-os, a te eseted az "inkább vigyem el egyszer kivizsgáltatni a gyereket feleslegesen, mint egyszer se, azt kellett volna". Örülj, hogy nem volt igazuk. Nekik az a dolguk, hogy felhívják a figyelmet arra, amiről úgy ítélik meg, hogy egy kivizsgálást megér, mert ha nem szólnak és baj van, akkor meg itt óbégatnál, hogy ők a hozzáértők, miért nem vették észre.

Nagyon nem jól értelmeztétek a szövegemet akkor, a gyereknek semmi baja nem volt azon kívül hogy nem időre hanem két hét maximum egy hónap csuszassal csinálta a dolgokat. Ami érthető volt hiszen korához képest mindig is nagy baba volt. Semmi baja nem volt, semmi nem látszott rajta, ezek a "szakemberek" csak kitaláltak valamit, és amikor láthatóan nem volt igazuk akkor is erőltették. A gyereket tetőtől talpig kivizsgaltattam természetesen, mondom, két gyógytornásznál is voltunk, ne mondja hogy nem járunk utána, és azután sem volt hajlandó elismerni hogy nem volt igaza. Ha több hónap lett volna a lemaradás akkor értettem volna az aggodalmát. De így. Ez a tankonyvszeruseg borzasztó. Nem minden ember egyforma, így a gyerekek sem.