Ti elmennétek dolgozni jelen esetben vagy lenéznétek, elítélnétek ha ilyen ismerősötök ebben a helyzetben nem dolgozna?

*tavasztól nyárig elszállásoltak

Hasonlókat mondtam én is Neki. Férje már a gyerekek közötti munkáért is haragudott, sőt morog a háztáji munkáért. Kb amikor utoljára szült, ahogy hazajöttek már alvásidőben a kertben volt. Neki nagyon erős megfelelési kényszere van úgy általában mindenhol. Az ilyen beszólások, főleg vélt barátnőtől nem éppen pozitívan hatnak rá lelkileg.

Sokan élnek így, sokan szétmennek és sok kamionos egyedül öregszik meg. Ők ezt az életmódot választották, panaszkodni nem szoktak nyilvánosan. Persze megküzdi az ilyen család is a saját sorsát. Valamit valamiért. Nem feltétlen rosszabb nekik, mint annak a párnak akik igaz esténként együtt vannak, de gyárban güriznek 110-ért, hisz ott meg nincs felhőtlen együttlét csak a gondok. Barátnőméknél az az egy hét tényleg csodás mindig. De erre születni kell , legalábbis szerintem. Férjenek is kamionosnak kell születni, és feleségnek is kamionos feleségnek. Máshogy nem lehet. Én sem bírnám ezt. De ahány ember-család annyiféle élethelyzet.

Sőt! Sokkal többet is keresnek sokan mások. Csak valaki eldönti kamaszkorában, hogy kamionos lesz, mert éppen például megszerettette vele az apja és ennek szánta az életét. Nyilván nem ment el mérnöknek tanulni. Miért is fájna elhinni! Ezt azért hanyagoljuk már. Viszont itt ebben a kisvárosban sok más lehetőség nincs. Környezetemben sokan minimálbéresek. ehhez viszonyítottam. Az ominózus barátnő is. Semmit nem fáj elhinni elhiheted. De a kérdés nem is erre irányult, hogy jó vagy rossz a kamionosfeleségnek. Írhattam volna külszolgálatot teljesítő katona férjet is.

Éppen tudna dolgozni, ha nagyon akarna, vagy épp muszáj lenne. De szerintem itt fölös túlhajszolnia magát. Megoldja máshogy. Ő például a piacon is árul egyik nap reggelenként meg házhoz is jönnek neki.Valami munkája mindig van neki. Az, hogy nem munkahely, nem feltétlen biztos, hogy szerencsétlenségként kell erre tekinteni. Miért is kellene? Ha ők jól erzik magukat ebben. Élünk X ideig, nem örökké, most azért szakadjon meg valaki, mert ez meg az azt gondolja, hogy szerencsés nem szerencsés vagy épp barátnő megszólja. Saját boldogságuk a cél és a gyerekeké. Egyébként a gyerekek meg rettentő kis dolgosak. Szerintem éppen ezt tanulják otthonról. Apa is hajt, hogy jó legyen, anya se ül a seggén. Tehát nem feltétlen biztos, hogy rossz példát visznek magukkal. Annyi borzasztó rossz gyerek van, és ezek tényleg jó gyerekek. Tavasszal úgy segítettek szó nélük behordani egy nagy adag fát (nem tudom hány mázsát vettek), hogy öröm volt nézni, szinte veszekedtek ki menjen hamarabb. Pedig senki sem kérte őket. Voltak nálam is bent a boltban (mert én is egy egyszerű boltot vezetek) és máris azt keresték mit segíthetnek,m hát kartondobozokat hordtak. Érdekes ez, mert tényleg a hétköznapi apaminta ugye hiányzik. De mégis komoly fiúsak. Az ominózus barátnő fia az idén lopás miatt állt igazgató előtt. Úgyhogy én azt látom nem attól leszünk jobbak, többek vagy kevesebbek, hogy mit dolgozunk. Azt hiszem ezt mondani is fogom neki, szerintem jól megfogalmazott litánia :-D :-D