Szerintetek a mai világban van esélye 20 éves anyának?

Unalmas már ez a mai világ duma. Régen sem volt jobb, sőt. Most talán van világméretű járvány ? Világháború van ? Megszállás alatt van az ország ? Anyád jobbágy ? Soha nem volt olyan biztonságos a szülés, mint a mai világban. Már nem sok esély van belehalni. Az egész orvostudomány sokat fejlődött. Az ember azt sem tudja mit zabáljon, annyi a választék. Ahogy látom géped és interneted is van, nemcsak tető a fejed fölött. A nem mai világban hol volt mindez alap ? Szóval nem a mai világ lett rosszabb, hanem a mai ember sokkal telhetetlenebb és ostobább. A magyar nők is 3 év gyesre jogosultak. Más országban ilyen nincs. Még nyugaton is kevesebb.

És mintha gyerek mellett nem lehetne tanulni. Millió anyának sikerült, köztük az enyémnek is. A tanulás csak kifogás. Fogadjunk inkább bulizni akarsz. Normális szülők nem akarnák az unoka gyilkosságot. A tieid nem segítenének ?

A kérdezö nem itt várja a döntést, hanem csak véleményeket kér - ami adott esetben segíthet neki a döntésben. Sajnos soakn képtelenek ennyit is felfogni.

A kérdésre:

1. Ha megtartod és te neveled, akkor a gyerek mellett símán tudsz tanulni, csak kicsit több eröfeszítést kell tenned.

Viszont elönye, hogy mire végzel, addigra a gyerek túl ban a legrosszabb betegeskedös idöszakon és könnyebben kaphatsz állást. (Én ugyanígy szültem, és mellette szereztem meg a gépészmérnöki diplomát)

De az még kérdés, hogy van-e segítséged, aki anyagilag is, de föleg fizikailag támogat legalább az elsö idökben, mert nem egyszerü egy csecsemöt ellátni teljesen egyedül.

2. Ha elveteted - ez anyagi szempontból indokolt lehet, de a legtöbb esetben igen nagy lelki megterhelés, és utána már visszamenöleg nem tudod megváltoztani ezt a döntést. Viszont ha szerinted a gyereknek semmi esetben sem tudsz megfelelö életkörülményeket biztosítani, akkor lehet megfelelö megoldás, de nagyon nehéz ezzel a döntéssel késöbb együttélni.

3. Ha megszülöd és örökbeadod, az sem feltétlen jobb, mert egyrészt életed végéid tudni fogod, hogy valahol van egy gyereked, akinek a sorsáról nem tudsz semmit, másrészt az örökbefogadott gyerekek többségének lelki törés, hogy az anyja miért "dobta el" csecsemö korában.

A rokonnak adni meg a lehetö legrosszab döntés ilyenkor, mert ugyan látod a gyereket, de nem szólhatsz bele az életébe, és ha szerinted rosszul nevelik, akkor sincs semmi jogod hozzá.

Ezeket gondold végig, és ha netán terhes vagy, akkor vond be a gyerek apját is a döntésbe, mert a gyerek nemcsak a tiéd, hanem az övé is - tehát valamennyi beleszólása neki is van, mégha végsö esetben te is döntesz.

Te tested, te dontesed. Abortusz parti vagyok, ha az eletkorulmenyek nem adottak-ha igen akkor felesleges. Egy osztalytarsam es 2testvere mind becsusszantak. Az anyjuk fiatal volt mikor a novere szuletett, az osztalyta4samat sem terveztek. Par eve elvaltak a szulei, de a jo kapcsolat megmarad. Ujrahazasodott az anyja es a kistesoja is ugymond becsusszant, de az anyjuk semmit dem valtoztatna. Most volt egy abortusza az anyjanak, mert gyogyszer mellett (ugy mint az elozo gyerekei) becsusztak. Ha a baratod kepes lenne dolgokat felaldozni akkor johetne a gyerek.

De egy tesztet mindenkepp vegyel. Nekem is szokott kesni, megsem elek jelenleg szexualis eletet

Melyik ruhát vegyem ma fel, a pirosat? Vagy a feketét? Hmm, nem is tudom. Szerintetek?

Kb ilyen a kérdés...

Egyértelműen abortálnám, mert semmi végzettségem, ráadásul ha a gyerek apja úgy dönt fél év múlva, hogy "élni akar", akkor ott maradok egy babával lényegében egyedül.

A semmire nem szülnék soha, mert hiába mondja a nagy erkölcscsősz, szeretetből nem lehet jól lakni.

Kedves Kérdező! Első körben szerintem csinálj egy terhességi tesztet, hogy meggyőződj, babát vársz-e.

Kérdésedre pedig: igen, van esélye egy 20 éves anyának. Sőt ez volna a természetes, nem pedig 35 évesen szülni az első babát, mint ahogy manapság ez divat lett. Esetleg beszélgethetnél fiatal anyukákkal, hogy ők hogyan oldották meg a dolgokat. Gyerkőc mellett is szépen lehet tanulni és dolgozni.

Ha beigazolódik a várandósság, az első kis pánik után próbálj kicsit lehiggadni, gyönyörködj a pici ultrahangképében és a szapora kis szívhangjában - nem lesz kérdés, életben hagyod-e. :-)

A legjobbakat kívánom. Kitartást!