Nem bántátok meg, h nem mentetek vissza dolgozni?

Én visszamentem 8 órába, de egy év után a férjem munkája miatt külföldre költöztünk. Itt egy ideig heti 15 órában dolgoztam, ami gyakorlatilag semmi, most éppen állást keresek megint, de nem sok sikerrel, így itthon vagyok.

Maga a tény, hogy a férjem tart el, nem zavar, ez nálunk szerencsére nem téma. Az már sokkal inkább, hogy szellemileg nem vagyok lekötve. Most ez a helyzet egy kicsit javulni látszik, találtam egy jó hobbit (blogolás) és rendszeresen írok a helyi magyarok információs oldalára is, ezek által újra kicsit távolabb látok, mint a konyha meg a helyi Tesco.

A napi rutin a következő: 6-6:30 között kelek, ekkor van időm írni, kutatni, állást nézni. A gyerekek fél 8 körül kelnek, reggeli program, kaja, öltözés, indulás az oviba-suliba. 9-kor kezdődik a tanítás, ekkor elmegyek vásárolni vagy itthon főzök (a kettőre együtt nincs idő), esetleg vasalok. Negyed 12-kor indulok a kicsiért az óvodába (itt ennyi ideig tart az ovi, ezért reménytelen rendes állást találnom). Ha szép az idő, ovi után játszózunk, utána hazajövünk, ebédelünk, kis játék, vagy mesenézés, én elvégzem az aznapra betervezett házimunkát, és megyünk a nagyért 3-ra a suliba. A délután eltelik hamar. Mivel nem kell korán kelniük reggel, este is csak olyan 9-fél 10 körül alszanak el, utána a férjemmel van időnk beszélgetni, filmet nézni vagy társasozni.

Nem hiányzik a napi 8 órás munka, a gyerekeknek is jobb, hogy nem reggel 7-től este 6-ig vannak a bölcsibe/oviban, mint amikor otthon éltünk, de az, hogy emberek között legyek, és a tudat, hogy értelmes felnőtt munkát végezzek, az nagyon. Remélem, hamarosan lesz ez máshogy is.

Nagy-Britanniában élünk.

Itt megszokott, hogy kicsi gyerek mellett az anya nem dolgozik, főleg az alacsonyabb végzettségűeknél. Sokan vannak úgy is, hogy mindkét szülő részmunkaidőben. Rengetegen hordják magánoviba is a gyereket, az estig nyitva van, de nagyon drága, mondjuk lehet rá valamennyi támogatást kérni. Viszont mivel az én végzettségemmel (magyartanár vagyok) esélytelen itt rövid időn belül jó állást találnom, azért meg nem fogom a gyereket egész napra egy fizetős helyre beadni, hogy utána 8 órában mosogassak, marad ez a megoldás, ami most van. Jövőre sulis lesz ő is, az egész napos, napközi is van, akkor majd több lehetőségem lesz.

Mi is így terveztük, hogy itthon maradok tovább, aztán egyszercsak a férjem talált egy új nőt a munkahelyen. Na erre senki nem gondolt volna, mint a villámcsapás úgy ért mindenkit.

El is hagyott minket, igaz azóta már a nőt is , és van új. 40 éves, és mindent kinéztem volna belőle csak ezt nem. Úgyhogy soha nem lehet tudni mi lesz, inkább legyen neked is tartalék pénzed.

Kapuzárási pánik, előjöhet a férfiaknál mindenféle jel nélkül, úgyhogy vigyázzon akit kizárólag a férje tart el. Akkor legalább, még otthon vagytok addig kipezzétek magatokat, hogyha kell akkor sürgősen legyen új munkahely.

Mivel a férjemnek olyan munkája van, amilyen, a gyerekeket meg kell oldanom valahogy

Akkor nem te oldod meg hanem az ovi, tehát neked nincs okod otthon maradni...egyébként meg pont a hozzád hasonló, eltartott nők kérhetik az ovimentességet, hogy legalább valami hasznosat is csináljanak, ha már nem akarnak dolgozni.