Fiatal anyukák! Nem bántátok meg, hogy fiatalon szültetek? Hogy mentetek el dolgozni?
Jelenleg 19 éves vagyok, a párommal a közös jövőt tervezzük, egymásra találtunk.
3 éve dolgozok diákként, mellette tanulok. Most egy okj tanfolyamra készülök, főként a közszférában szeretnék elhelyezkedni. Nyelveket tanulok (jól is megy).
Tanácsot szeretnék kérni tőletek: 2 lehetőség fordult meg a fejemben:
-Tanulok 3 éven keresztül, eközben szülök és itthon vagyok a gyermekemmel 2 éven keresztül, utána bölcsi.
-Tanulok 2 éven keresztül, elmegyek dolgozni, és kb. az első év után gyermeket vállalok, és elmegyek gyesre.
Szerintetek melyik lenne a jobb döntés? A második verziónál attól félek, hogy nem vesznek vissza dolgozni miután 2 évig otthon ültem a gyerekemmel.
Persze, persze, nem is ez lesz a döntő és nem is tervezek annyira előre, csak a véleményekre lennék kíváncsi, ki hogyan látja ezt meg. :)
Köszönöm!
Én nem bántam meg egyáltalán :) 19 évesen lettem terhes, 20 évesen szültem. A GYED alatt végig tanultam otthon (levelezőn), utána mentem egyetemre nappalira (a fiam meg bölcsibe 2 évesen). Most már ovis, én pedig dolgozom főállásban, mellette az államvizsgámra készülök, és ha minden jól megy, két hónap múlva megkapom a diplomámat :)
Én örülök neki, hogy így csináltam, nem mintha máshogy nem lehetne persze, csak hát én ennek a sorrendnek sok előnyét láttam. Pl. azt, hogy nem kétéves korában kellett elkezdenem munkát keresni, mert azért az tény, hogy egy bölcsis gyerek sok betegséget összeszed, sokszor otthon kell vele lenni, amit a legtöbb munkaadó nem néz jó szemmel. Igaz, az egyetemen is néha rosszul jön ki a lépés, ha az ember hiányzik, de az esetek nagy részében ezt mindig meg tudtam beszélni a tanáraimmal, és ha 1-2 alkalommal túlléptem a megengedett hiányzást betegség miatt, azt elnézték, esetleg kaptam valami plusz feladatot, hogy vizsgázhassak, de nem volt belőle amúgy gond.
Amikor meg már ténylegesen elkezdtem dolgozni, akkor már nagyobbacska gyerek mellett tettem ezt, aki nem volt havi szinten minimum egyszer beteg (jó, ezzel mákom is volt, mert nem beteges típus, vannak, akik később is jóval többször lesznek betegek, de az enyém speciel évente maximum kétszer betegszik meg), így a munkahelyemen nincs abból gond, hogy állandóan otthon kell maradnom.
Korábban még azt is előnyként vettem számításba, hogy így már a munkámat sem kell megszakítanom 2-3 évre a gyerekvállalás miatt, mivel akkor még úgy terveztem, hogy nem lesz több. Igaz, ez azóta változott, most éppen a kistestvért próbáljuk összehozni, de szerencsére olyan munkahelyem van, ahol ebből nem csinálnak gondot, itt főleg nők dolgoznak, és teljesen természetes jelenségként kezelik, ha valakinek babája lesz, és 2-3 évig otthon marad, utána ugyanúgy visszaveszik.
Lényeg a lényeg, hogy én csak előnyét láttam annak ilyen téren, hogy fiatalon szültem. De persze megértem azt is, hogy nem mindenki vállalja be pl. azt, hogy az otthon töltött évek alatt tanuljon, mert teljes mértékben csak a babázásra szeretne koncentrálni.
Nálad mondjuk szerintem mindkét verzió járható út, a másodikkal sincs semmi baj, és elvileg vissza is kell, hogy vegyen a munkahely gyed/gyes után (más kérdés, hogy ezt nem mindenhol tartják be), szóval ha jó munkahelyet találsz, akkor ezzel sem lesz gond. És ennél a verziónál is sokat segít, ha az otthon töltött idő alatt képzed magad olyan területen, ami a munkádhoz kötődik.
én 21 éves vagyok, 21.hétben, 20.évesen lettem terhes, mindig is dolgoztam, 1 éve végeztem sportkommunikátori szakon, és szeptembertől megyek egyetemre, élelmiszermérnöknek - szerencsére levelezőre jelentkeztem.
Szeptember 27.-re vagyok kiírva, megoldom pár hetente azt az egy szombatot majd a suli miatt, és teljes fizuért otthon is fogok dolgozni :) /véletlen baba /
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!