Mit gondoltok, ha egy nő 46 évesen gyereket akar?

Nyugodtan le lehet pontozgatni, aki leírja, hogy milyen sz.ar gyerekkora volt az öreg szülei mellett, elvégre aki 46 évesen szülni akar, az nem a gyerekre gondol, csak saját magára, hogy ő most még babázgatni akar.

Ha gyerekre gondolna, akkor felfogná, hogy lesz még kamasz, és fiatal felnőtt is, és mennyi mindent nem fog tudni megadni neki, ami mások számára természetes.

Pl. a barátnőm anyukája 50 évesen lett nagymama, lelkesen süti a süteményeket a sulis rendezvényre, vigyáz rá a szünetekben, és varrja a babaruhákat. Igaz, már ő sem megy utána négykézláb a játszótéren, de ettől még hatalmas segítség a fiatal szülőknek.

Gondolom, aki 46 évesen szül egy gyereket, ugyanezt meg fogja majd, és 76 évesen boldogan rohangál egy 4 éves kislány után, időben elkapja, ha belendül a kismotorral, lesz energiája nyáron két hétre bevállalni, és ha beteg lesz, akkor vihetik hozzá a kicsit, elvégre nyugdíjasan már nagyon ráér...

A felelős gyerekvállalás nem merül ki abban, hogy csinál egy genetikai vizsgálatot 20 ezerért, mert nagyobb a Down-kór esélye. Hanem azt is jelenti, hogy figyelembe veszi, hogy milyen életet tud biztosítani a gyerekének, fel tudja-e nevelni, és milyen körülmények között!

Sokan, akik idősen szülnek, tényleg csak kisbabára vágynak. Egy lázadó kamaszt már nem tudnak kezelni!

Tessék kicsit belenézni a csalási kapcsolatok kategóriába, hány gyerek panaszkodik, akinek túl öregek a szülei. Egyszerűen túl nagy a generációs szakadék, és nem tudják áthidalni.

Persze, a negyven feletti kismamák is mind úgy gondolják, ők szuperlazák, modernek, és haladnak a korral, hát mit nekik... Pont úgy igaz, mint ahogy minden 16 éves lány érettebbnek hiszi magát a koránál, és majd ő megmutatja, hogy szuper anya lesz!

Szerintem késő.

Az én anyám jó 10 évvel volt fiatalabb, de már én is éreztem azt, amiről az egyik korábbi válaszoló írt: a türelmetlenség, a fáradtság, a generációs különbségek, az, hogy a szülő tényleg "szülő", és a legkevésbé sem partner vagy barát, és az is, hogy milyen, amikor az embernek már fiatalon kórházi folyosókon tölti az idejét, meg amikor görcsbe rándul az ember gyomra, ha megszólal a telefon, hogy nehogy azt mondják, "baj van":(

Persze, az egyéni esetek között nagy különbségek lehetnek, szerintem az én szüleim is alapvetően jó szülők voltak, DE azért kb. lehet tudni, hogy milyen problémákra lehet számítani.

Ennek ellenére nem kérdés, hogy mindenkinek egyedül a maga dolga, hogy mikor és miért és hogyan vállal gyereket. Csak aztán majd 20-25 év múlva ne vágja a gyereke fejéhez, hogy a késői gyerekvállalással tönkretette az életét!

Szerintem már nem kéne, de mindenkinek a saját döntése. Igen, ahogy azt az előttem válaszolók írták, fel kell nevelni azt a gyereket. Engem anyukám 30 (majdnem 31) évesen szült és általános iskolában majdnem mindenkinek fiatalabb volt az anyja, de a gimnáziumban már nem. Végülis rájöttem, hogy valakit meg 40, 4x évesen szültek.

Hallottam olyanról, hogy valakinek az apja már majdnem 70 éves volt, amikor a lánya 15 és az apa meghalt és otthagyta a kamasz lányát.

Szerintem is jó, ha egy anya ott van a gyerek ballagásán (gimnáziumban) vagy diplomakiosztóján, esküvőjén, láthatja az unokáit, netán még a dédunokáit is. Szerintem valakinek már 40 évesen sem kéne szülnie, nemhogy 46 évesen, de ez az én véleményem. Mellesleg nagyobb a kockázat is.

Most gondolj bele, a te gyereked amikor 10 éves lesz, akkor te 56-57. Az én nagymamám akkor volt ennyi idős, amikor én még bőven 10 év alatt voltam. Pedig azért nem 40 évesen lett nagymama.