13 éves gyerekem többször is csalódást okozott - mit tegyek?
Mindig is udvariasnak, előzékenynek neveltük, apa is példát mutatott, de mostanában ez mintha sehol nem lenne.
Az elmúlt évben sokat változott a viselkedése, de ez meglepett:
az elmúlt héten kétszer is úgy utaztunk járművön, hogy közvetlen az orra előtt szállt fel rászoruló, és eszében sem volt átadni a helyét, ült nyugodtan, mintha mi sem történt volna, nekem kellett rászólni, de akkor is vonakodott és húzta a száját.
A másik, ami nagyon nem tetszik, hogy durván udvariatlanul nyilatkozik másokról, simán "lebunkózza" nekem pl. a családban a kisgyerekeket, tiszteletlenül beszél idős rokonról stb.
válasza:Rossz hírem van, ennél még lesz rosszabb, sokkal rosszabb. Higgy nekem! Vissza fogod ezt sírni. Tapasztalat, így indul. Egy dolgot ne felejts el, ami segít ezen az időszakon átjutni.
Amikor valami olyat csinál, amitől úgy érzed, hogy csődöt mondtál, mint szülő vagy úgy érzed nem ilyen volt: Vedd el a kis kori képeit, nézd meg jól őket, és gondolj arra, hogy ez ugyanaz a gyerek! (Nagyon hasznos, pszichológus ajánlotta!!) Segít! :)
válasza: válasza:Életkori sajátosság és a kortárscsoport hatása, de attól te még nyugodtan közvetítsd felé a családi normákat. Senkinek se mondjuk, hogy bunkó, se más sértést nem vágunk embertársaink és rokonaink fejéhez. (Ha csak neked mondja el a véleményét az illetőről, megengedőbb lennék, és meghallgatnám mi a problémája az illetővel. A beszélgetésbe pedig beleszőnék szalonképesebb megfogalmazásokat is.) Átadjuk a helyet a rászorulóknak. A vaktól, kerekesszékestől megkérdezzük, hogy segíthetünk-e, ha úgy tűnik, hogy szüksége lenne rá. Nem káromkodunk. Stb.
Elmúlik a kamaszkor, és mire felnőtt lesz, jó eséllyel a ti felnőtt normáitokhoz fog alkalmazkodni.
Azért valahol, szomorú, hogy sok felnőtt (???) ember úgy áll hozzá, ahogy... És akkor csodálkozom, hogy a kiskamasz milyen oktondin viselkedik.
Kiskamasz, tehát elnézem, hogy kicsit rendetlenebb a szobája, hogy 3-szor öltözik át, hogy sokkal lustább, mint volt, elfogadom, hogy alakul a saját ízlése, hogy olyan frizurát hord, ami nekem nem tetszik (de azért normális).
De nehogy már elnézzem, hogy a rászorulókkal szemben tarthatatlan a viselkedése! Szégyen, hogy más erre szimplán legyint, és igen, problémázom rajta, mert ez emberség és nem kamaszság kérdése - nálunk.
Köszi azoknak a válaszát, akiknek a lényeget sikerült megérteniük (függetlenül attól, hogy sikerül(t)-e hasznosítani vagy sem).
válasza:Te jó ég...
Lazíts kicsit!
Nem akarta átadni a helyét, húzta a száját, na és?! Neked mindig minden jól esik? Lehet, hogy fáradt volt, kedvetlen, nyűgös. Dög meleg van hetek óta, az embernek nagyon élni sincs kedve.
Fel kell ismerned, hogy a gyerekednek mostmár egyre több saját gondolata, érzése, kínja lesz, nem lesz mindig a te tökéletes nevelésed mintaképe. Hibákat fog elkövetni, ennél százszorta súlyosabbakat is!
A leírtak miatt büntetni pláne felesleges, mit teszel majd komoly helyzetekben?
Beszélgess vele ezekről, mindenféle indulat nélkül, mondd el neki, hogy jó dolog udvariasnak lenni, segíteni egymáson.
Nyilván kamaszodik. Kinyílik előtte a világ. Befolyásolják, formálják a kortársai, barátai.
Majd kinövi, elhagyja a sületlenségeket.
De úgy fogalmazni, hogy csalódást okozott, elég durva ám! Fogadd el, hogy nem fogja mindig a te akaratodat szolgálni.
Udvariatlanul beszél másokról... ó, hány millióan megteszik ezt...nézd meg ezt a fórumot, tele felnőtt emberekkel... van véleménye, tanítsd meg neki normálisan kifejezni, taníts neki a "bunkó" helyett más szavakat is.
Addig jó, míg a rokonokRÓL beszél tiszteletlenül és nem a rokonokhoz.
Kicsit sokat akarsz, nem?! Túl udvariaskodó vagy.
Mit tegyél?
Ne nevezd ezeket csalódásnak, messze áll attól.
Szeresd őt, figyelj rá, ne b@cogasd folyton, légy türelmes vele. Fogadd el, hogy egyre inkább lesz mindenről véleménye, olyan is, ami neked nem fog tetszeni, de tanítsd meg neki, mondd el neki, hogy gondoljon, amit akar valakiről, de legyen az elvárásaidnak megfelelően udvarias, tisztelettudó. Mondd el, hogy utálhatja az x rokont, de nem illik trágárkodva szidni, vagy legalábbis ne előttetek tegye ezt.
Mondd el neki azt is, hogy néha te is a pokolra kívánsz embereket, de kifizetődő, ha normálisan viselkedünk egymással.
válasza:De miért vagy ilyen támadó? :)
Így azért már kezd érthetővé válni, hogy a gyerek miért viselkedik úgy, ahogy. Nem elég mondani, hogy kell viselkedni és mit vársz el, példa nélkül hiteltelen.
Kamasz gyerekem is van, bevált amit írtam. De ha te jobban tudod, kár volt megkérdezni, aztán meg megsértődni. Olvasgass kicsit a lelki folyamatokról kamaszkorban, talán jobban képben leszel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!