Miért kell a (nagyon) fiatal anyukákat leszólni?

Mindenki megbámul? Tipikus tini üldözési mánia. A kamaszok hiszik azt, hogy mindig mindenki őket lesi.

Vagy: nagyon is tisztában vagy, hogy van miért bámulni, mert egyáltalán nem konvenkcionális.

Én egy gyerekkel, piacképes felsőfokú végzettséggel, használható nyelvtudással (papír is van: 1 felső, 1 közép), munkatapasztalattal, meglévő állással IS félek, hogy ha tragédia történne (nem megcsalás, hanem rokkantság, halál), hogy boldogulnék (a biztosítas sem elég örökké).

Hogy te 3 gyerekkel, teljesen kiszolgáltatva nem érzed ennek a súlyát, az elég gyerek gondolkodásra vall, és már meg is van a válasz, miért néznek rád joggal furcsán.

De ne hidd hogy mélyebben érdekled bárkit is hogy mit csinálsz.

Max. legyintenek, "az ő baja" és mennek tovább.

Én most az összes "riogatónak" felteszem a kérdést, hogy mégis milyen "garancia" van az életben bármire is?

Én is 3 diplomás vagyok, de ha valami történne most a férjemmel, tuti hogy összezuhannék és ugyanúgy másokra lennék utalva, mint a Kérdező a négy gyerekemmel.

Szomorúnak tartom, hogy mindenki abból indul ki, hogy a kapcsolatok "szerves része", hogy szétmennek.

Nem kell hogy az legyen.

De ha meg is történik, semmivel nem gyakoribb ez a fiataloknál, mint az "idősebbeknél".

Ez nem életkor függő, mint ahogy a talptaesettek mindig is tudtak munkát szerezni, ha akartak, mí sokan sokféle végzettséggel meg nem találnak.

És fel tudok sorolni 100 féle tragédialehetőséget, ami egy "erős egzisztenciával" bíró családot is tönkre tud tenni.

Az élet kiszámíthatatlan és nem tudjuk bebiztosítani magunkat.

Az meg szintén "mai betegség", hogy akkor vállaljunk gyereket, ha már az unokánk okostelefonjára is félre tudtunk tenni.

Ha nagyszüleink a háború idején így gondolkodtak volna, akkor mi már nem is lennénk...

Én becsülök mindenkit, aki az életet választja.

Nekem csak az a fura, hogy a 16 évesen becsúszott baba mellé "majdnem 18 évesen" tervezetten vállaltatok még egyet, aztán még egyet. Tiniként szerintem egy gyerek is sok, de oké, el lehet lenni, lehet jól csinálni. De utána még két gyereket bevállalni? És mondjon akárki akármit, nekem nem túl meggyőző egy olyan anya, aki még nem is szavazhat, még egy lottót sem vehet, mert még KISKORÚ, de már kétszer előállíthatott egy-egy embert, akiért elvileg felelősséggel tartozik. Miközben még a saját cselekedeteit sem kérhetik rajta számon száz százalékban.

Egyébként meg úgy gondolom, hogy nem a szülői segítségre kell alapozni gyerekvállalás terén. Ennyi, ez szerintem mindent elmond. Egyszerűen nem felnőtt döntés mások egzisztenciájára alapozni, még akkor sem, ha ők a szüleid. Ha te felőttesdit akarsz játszani, akkor élj meg a magad keresetéből. Ha meg nem vagy felnőtt, akkor minek gyerek? Vagy kicsit az vagy, kicsit nem? Mert ilyen meg nincs.

Mindegy, ti dolgotok, csak én már számtalan olyan felnőtt nővel találkoztam, aki a tinikori eszetlensége levét issza.

Azért mert ha 21 évesen már a harmadik gyereket vállalod úgy hogy még rendes végzettséged sincs és soha nem dolgoztál, az elég nagy felelőtlenségre vall, és nyilván mások tartanak el.

Nem azért nem vállal mindenki 16 évesen gyereket, mert alkalmatlan lenne (bár persze sokan azok is), hanem azért, mert először meg kell alapozni az ember jövőjét, hogy később aztán legyen mire gyereket vállalni.

Nem mindenkinek vannak ott a nagyszülők akik eltartanak akár 3 gyerekkel is, nem tudom, ez nekem kicsit olyan fura.

A helyedben nem lennék olyan büszke mert ahogy te is írod hatalmas segítséged van. Ez tök olyan mintha a nagyszüleidnek szültél volna gyereket akik mindent megcsinálnak, anyagilag is biztosítanak, te meg elvagy, de közben dicsekedhetsz hogy mennyire jó anya vagy meg ügyes.

A legtöbben nem a szülei nyakára szülnek gyereket, hanem a saját lábukra állnak. Na ez rólad még jó ideig nem lesz elmondható.

12-es, háború idején már az is jó, ha nem hal éhen éhen a gyerek. Ha valakinek a mai világban is elég, ha zsíros kenyeret tud adni, akkor szüljön nyugodtan.

Azt meg nem mondja senki, hogy ugyanannyi felnőtt kapcsola megy tönkre, mint tiniszerelem.

Személy szerint 2 gondom van a nagyon fiatal, pláne többgyerekes anyukákkal.

Az anyagiag, és nem csak azért, mert veszélyes dolog a függés, hanem azért is, mert a nagyszülőknek is járna néhány gyerekmentes, független êv, amikor magukra fordíthatják a pénzt és idõt.

A másik, hogy egy 16 éves még nem élt semmit. A szülei mondták meg neki, mi az,amit megtehet, mi az, amit nem. Most is tőlük függ, meg a párjától, a gyerekeitől. Kimaradt a lázadás, útkeresés, próbálkozàs, függetlenség. Egyszer majd pótolni akarja és akkor mindenki sérülni fog.

Te is pontosan tudod, hogy van miért ítélkezni, már ha face to face ítélkezik valaki egyáltalán. Nem is nagyon értem a kérdés lényegét. Te most azt várod, hogy vállon veregessünk, mert zsenge korod ellenére állításod szerint jó anya vagy?

Azt meg hagyjuk, hogy bárki is bámul titeket. Nincs a homlokodra írva, hogy hány éves vagy, ha pedig képes voltál 3 gyereket is bevállalni, akkor jogosan feltételezem, hogy jól szituált emberek vagytok. Nem vagy te olyan különleges, hogy megbámuljanak, ezt borítékolom neked.

Hogy miért szültél 16 évesen és utána még 2x, azt csak te tudod egyedül. Isten adja, hogy minden ilyen szép és jó maradjon míg világ a világ, hiszen az ilyen fiatal kapcsolatba született gyerekek DÖNTŐ TÖBBSÉGE csonka családban nő fel. Ha így is lesz, reméljük minél később, hogy megtudd teremteni a saját egzisztenciádat (nem mintha óvodapedagógusként lehetne annyit keresni, hogy 3 gyermeket eltarts egyedülállóként...).

Hasonlo, megis mas cipoben jarok. Osszekoltoztem a parommal, dolgoztam, majd a 20. szuletesnapon szuletett az elso gyerkoc. Most uton van a masodik, 22 leszek mire megszuletik. Kulfoldon elunk, nincs segitsegunk, es soha egy forintot sem kertunk senkitol, pedig itt sem olyan egyszeru am az elet, mint ahogy azt sokan gondoljak. En soha nem ereztem, hogy leneznek, sot! Inkabb azt mondtak mindig az emberek, hogy mennyire ugyesen megoldjuk ketten meg hogy nekik regen, mikor megszulettek a gyerekek akkor mennyi sok segitseguk volt. Mikor bejelentettuk, hogy jon a masodik, akkor is ezt mondta mindenki.

Amin az en szemem megakadt, az az, hogy a 2. es 3. gyerek kozott en nem ertem, hogy miert nem mentel el dolgozni legalabb annyit, hogy legyen gyedet. 21 vagy, nyilvan a parod sem 45, hogy kifutnatok az idobol. Legalabb ennyivel megkonnyithetted volna a szuleid es a parod dolgat.

Szulok nyakara szulni megint egy erdekes kerdes. Ma teljesen elitelik azt, aki ezt csinalja. En soha nem tennem, eleget dolgoztak miattam es a testvereim miatt, hogy normalis eletunk lehessen, nem varrnek a nyakukba meg 3at. En ugy erzem, ok mar megtettek ertem / ertunk azt, amit meg kellett. Masreszt en nem szivesen egyeztetnek veluk elore, hogy akkor szerintuk is johet e a kovetkezo gyerkoc.

Nem szólom le, de elítélem az olyan anyukákat mint te. Hogy miért? Mert könnyű úgy jó anyának lenni, hogy tele a szekrény pelenkával, a hűtő kajával, a számlák befizetve, mert valaki megkereste a pénzt ezekre, elment, bevásárolt, hazacipelte a cuccot.

mire fel mondod, h jó anya vagy, hát a gyereknevelés oroszlánrészét a szüleid csinálják, nem te. Nem is volt, nem is lehetett beleszólásod semmibe és amíg nem tanulsz és dolgozol, addig nem is lesz.

Ugye nem gondolod, h ezt a teljesítményt meg kéne tapsolni?

A bámuláson meg felröhögtrem, a tini húgom hitte mindig azt, h mindenki őt bámulja. Sehova se lehetett vele menni, mert azzal volt elfoglalva, h ki nézi, miért nézi, elég barna-e a lába, jaj, biztos azért nézte meg az a valaki, mert fehér.