Ti maradnátok otthon ha nem lennétek rászorulva anyagilag, hogy menni kellene neked is dolgozni?

Kérdés, hogy téged kielégít-e a családanya szerepe, vagy munka nélkül nem éreznéd teljesnek magad.

Én személy szerint maradnék otthon, ha lenne rá lehetőségem. Egyébként 2. babával vagyok várandós, 3-at tervezünk, és én szeretnék itthon maradni, amíg csak lehet...

Ha véletlenül később szétmentek a férjeddel, anyagilag hogyan jönnél ki?

Nagyon hasonlóan járt egy barátnőm. Ugyanebben megegyeztek, majd pár évvel később a férj hirtelen, előzmények nélkül bemondta az unalmast. Elváltak, a férj cégestül vitte az anyagi javak nagy részét, a barátnőm meg elég kellemetlen helyzetbe került, mert sok év kiesett neki a munkából és rettentő nehezen küzdötte be magát állásinterjúra.

Még nekünk is megdöbbentő volt a hirtelen pálfordulás, tényleg nem volt előjele.

2 évet voltam így itthon. Nekünk megfelelt. A férjem akkor indította a vállalkozását, neki besegítettem, de ez nagyon minimális volt. Viszont minden délutánunk és hétvégénk szabad volt, nagyon sok családi programunk volt.

Tanultam otthon nyelvet (ezzel találtam később munkát) és újra lett időm azokra a hobbikra, amik a gyerekek születése miatt háttérbe szorultak.

Én nem vagyok rászorulva-a 3 gyerekünk közül a két kisebb 8 és 4 évesek-így leginkább itthon vagyok.Az igaz,hogy saját vállalkozást viszek-mellesleg a Férjem is,de másikat-de mi is megegyeztünk,hogy ha bármi van,én vagyok itthon,intézem a dolgokat,hozom-viszem Őket.Másként nem is működne,a Párom generál kivitelező,nem hagyhatja csak úgy ott a munkát.Ráadásul sokszor vidéken van,illetve külföldön.

Azt csak zárójelben jegyzem meg,hogy attól,hogy a Nagyi "már" 70 éves,nem öreg.Legalább is az én Anyukám 68 éves,még melózik-szépségszalonban-fitt,bármire képes a gyerekekért meg aztán pláne.Apósom 72 éves múlt,reggeltől estig képes a gyereknek ugrálni.Ha kell játszóterezik Velük órákat,a kertben vannak akár egész nap,Ő jön értük kocsival,strandra bárhova viszi Őket.Szívesen rábízom a kicsiket,maximálisan megbízható,szellemileg,testileg 100%-os ember.

5-ös vagyok: igen, ez volt nekünk is a dilemma. Én úgy voltam, hogy 8 év munka után született a lányunk. 2 éves korában visszamentem, munkahelyet váltottam. 3 évvel később született a fiunk, az ő 5 éves korában találtam meg a mostani helyem.

Mi nem bántuk meg, jó döntés volt.

Nincs olyan, amit szívesen tanulnál, amivel később könnyebben el tudsz helyezkedni?