Másnál is kizárólag az anyuka van a gyerekkel, viszi a háztartást munka mellett?

"Nem szeretnélek bántani, de azt írod, ő mindig ilyen volt, mert így nevelték. Te így ismerted meg, így mentél hozzá. Akkor most miért szeretnéd gyökeresen megváltoztatni? Mert másoknál máshogy van? "

Nem azért mert másoknál hogy van, hanem szerintem most sokallt be a kérdező. Amíg nem volt gyerek, gondolom nem volt olyan megterhelő az otthoni teendők, aztán meg amúgy is otthon volt a gyerekkel, de így, hogy már dolgozik is, meg gyerek is van, és rá hárul minden, így már jobban kiéleződik a probléma.

De valóban kései az ébredés, még a gyerek előtt kellett volna átbeszélni, és hozzá szoktatni, hogy otthon nem csak vakargatjuk a micsodánkat. De jobb később, mint soha. Nem is gyökeresen kell megváltoztatni, de azért kicsit szedje össze magát.

"Mint írtam,míg ketten voltunk,nem látszott ennyire,mert nem volt ennyi a tennivaló,és ő is csinálta."

Ez kicsit ellent mond annak amit korábban írtál, mert azt írtad így nőtt fel, ezt látta. Most akkor hogy van, régen azért tevékenyebb volt, és a gyerek után lustult el?

össze-vissza írod.

most előtte is ilyen volt, vagy mégse? vagy csak véded?

Náluk is akkor jött ki a baj, amikor visszamentem dolgozni. A széthagyott ruha mehet a kukába. A második farmer után el tudta vinni a szennyesbe.

Még mindig főleg enyém a háztartás, de a gyerekekkel és a főzéssel kiegyenlít. Nekünk így jó :-)

A másik, hogy beszélgethetnél vele a szüleivel való kapcsolatáról. A férjemnek kb semmilyen érzelmi kapcsolata nincs az apjával. Ez biztos közrejátszik abban, hogy ő első perctől foglalkozik a gyerekeivel, mert nem akar olyan "apa" lenni, mint az övé. Esetleg ezen a vonalon el lehet indulni.