Másnál is kizárólag az anyuka van a gyerekkel, viszi a háztartást munka mellett?

Nálunk teljes mértékben. Sőt neki vannak "gyerekmentes" szabadnapjai, akkor sok mindent megcsinál a háztartásban, és elhozza a gyereket s bölcsiből alvás után. Én csak 5 körül érek haza.

De ez nálunk gyerek előtt is így volt. Amikor mindketten dolgoztunk, mindketten vittük a háztartást. Jó férjet választottam, akit dolgosnak neveltek.

Sőt, sokszor főz nekem, mert szakács.

míg gyeden voltam, többnyire én intéztem a háztartást és voltam a gyerekkel. ha valahova el szerettem volna menni akkor egyeztettünk és szabaddá tette magát a férjem.

majd visszamentem dolgozni, onnantól szerintem még többet is vállalt a férjem. ő vitte reggel az oviba, mert én csak f9-re jártam, így nyugiba el tudtam készülni.

ebédidőben kimehettem bevásárolni, így azt én intéztem. mentem munka után a gyerekért mert csak f5ig dolgoztam, majd főztem, vele foglalkoztam, fürdettem, stb. férjem meg bevállalta, hogy ő takarít. persze nem minden nap, de tényleg nagyon szépen kitakarít hétvégén, hétköznap meg elég volt csak vigyázni rá, mert este a konyhát 10 perc alatt összedobni :)

teregetni és sokszor ő tereget, én utálok :D

most fekszem, veszélyeztetett terhes vagyok, mindent ő csinál, vásárol, főz, takarít... egyedül annyi maradt, hogy én megye el a gyerekért, mert ő 6-8 között ér csak haza

Mikor dolgoztam, kb. fele-fele arányban végeztük a házimunkát, meg foglalkoztunk a gyerekkel is, volt, hogy ő főzött. Most hogy megint itthon vagyok a 2-al, most is segít, bár így a házimunka rész rám hárul teljesen, de ha megkérem segítsen valamiben, akkor csinálja. Meg a gyerekekkel sokat foglalkozik. A nagyobbal (5 éves) sokszor mennek "apa-fia" programra is kettesben.

Nálatok az apuka tényleg semmiből nem veszi ki a részét? Még a gyerekek neveléséből sem? Ezt nekem lyan furcsa olvasni.

Én is a gyerekkel voltam, amikor a lányunk 2 éves lett becsúszott a kis tesó is. A férjem 2 műszakban dolgozik vezető beosztásban, mert a munkahelyén folyamatos műszak van de csak 6-22 ig van raktárba műszak ahol a férjem vezetőként dolgozik. Amikor a férjem délutános akkor ő este amikor hazaesik de a gyerekek már alszanak meg akkor én is már csak olvasok az ágyban vagy filmet nézek akkor a férjemmel tudunk kettesben lenni ha nem alszok vagy nem vagyok nagyon fáradt már. Akkor amikor én alszom de a férjem még nem álmos annyira akkor ő lemegy az alsó szinten lévő hobbi szobába játszani a konzolon 1 óra hosszát, és utána jön be aludni. Akkor ő reggel fél 9 ig szeret aludni, én addig elviszem a kislányt oviba meg a másik lányunkat is viszem akkor ugye én csak ezzel foglalkozok. A férjem amikor felébred egyből elmegy vásárolni mire mindannyian hazaérünk a férjem általában a gyerekkel foglalkozik, de ha olyan van akkor inkább ő kezdi el a főzést. Mi több napra főzünk előre 2-3 napig is elvagyunk egyféle ételen, így amikor nincs főzés akkor általában nekem segít be a takarításba vagy más egyebekbe, de amikor a férjemnek nincs kedve semmihez akkor azt mondja hogy menjek el nyugodtan sétálni, kikapcsolódni, vásárolni, intézzem el az ügyeket ő addig itthon lesz a gyerekkel.

Amikor délelőttös akkor hazaérkezik fél 3 ra akkor megebédel és besegít a maradék házimunkába ha nincs más dolga, de sokszor csak pihen inkább. Bár a kerti munkát egy az egyben ő végzi neki ez a másik hobbija én csak az állatokra nézek rá reggel amikor van 10-15 perc nyugim. Nekem annyi pluszsegítségem van hogy a húgom itt lakik a barátjánál és ő is amikor délelőtt ráér mert 12 órás műszakba dolgozik akkor mindig átjön mer ő unatkozik egyedül a panel lakásba. :)

Mindent közösen csinálunk, a háztartást is, a gyerekkel foglalkozást is, az alapásást, téglahordást is. Nálunk nincs férfimunka, nőimunka, csak olyan, amit meg kell csinálni.

Amikor munkanélküli voltam, természetesen intéztem én a házimunka nagy részét.

Szerintem rosszul választottál férjet... :(

Nálunk szerencsére nem így van. Mondjuk sajnos a férjem sokáig dolgozik, és általában tovább is kell bent maradnia, úgyhogy csak 6 körül szokott hazaérni, ha időben el akar jönni, akkor kvázi el kell kéretőznie. De ha itthon van, akkor csinálja ő is az itthoni tennivalókat. Más kérdés, hogy gyakran szólni kell neki, mert magától nem veszi észre, hogy mit kell csinálni, de akkor megcsinálja. Meg ami kimondottan az ő feladata, azt kérés nélkül is elvégzi.

Én most itthon vagyok a picivel, aki egy hónapos, előtte dolgoztam én is. A nagy meg másodikos, őt még hozni-vinni kell, időnként kikérdezni, táskáját ellenőrizni, ilyesmik, bár ő azért már elég önálló, de vele is nyilván foglalkozni kell. Őt a férjem viszi suliba, ez akkor is így volt, amikor dolgoztam, mert én korábbra jártam be, mint ő, így a gyereket is nagyon korán tudtam volna csak vinni. De most is a férjem viszi reggelente. Én meg megyek érte. Itthon szokott vele játszani, időnként tanulni is, reggel teljes egészében levezényli az elindulást (öltözz már fel, mosd a fogad, edd meg a reggelid, hol a tesicuccod, mit csomagoljak uzsira, stb), szülőire is ő szokott járni.

Házimunkát most, hogy itthon vagyok, én végzek többet, de hétvégén a férjem is sok mindent megcsinál (tereget, mosogat, porszívózik), illetve a szemetet mindig ő viszi le.

A kicsivel is sokat foglalkozik, főleg, ha fáj a pocija, akkor csak apa kezében van el amúgy is.

Szóval nekem egy rossz szavam nem lehet. Volt már persze, hogy szóltam neki, hogy hahó, egyik kezemben a gyerek, a másikban a porszívó, valamelyiket vegye már át gépezés helyett, de az az igazság, hogy tényleg nem veszi észre, hogy mi zajlik körülötte, viszont ha szólok, akkor jön és csinálja. Én meg nem szégyellek szólni, elvégre ez kettőnk dolga, nem csak az enyém.

Őszinte leszek, az én férjem nem így nőtt fel. És, én ezt már a gyerek előtt is tudtam róla, hiszen együtt éltünk előtte is.

Ő korántsem besegít, hanem együtt csináljuk a háztartást és a gyereket, mert ezt jelenti a kapcsolat és a közös élet. Nem csak számunkra, hanem szótárilag ezt jelenti.:) Közös.

Én nem dolgozom (CSED-en vagyok), a férjem dolgozik. A gyereket nappal én látom el, mert nincs itthon. Este együtt kelünk hozzá, együtt etetjük és pelenkázzuk, böfiztetjük, mesélünk neki. A házimunkát közösen végezzük.

De én így választottam párt, tudatosan, párt akartam és nem egy újabb gyereket. Nem olyat, akit anyuci kiszolgált, aztán én leszek az új anyuci. Elég nekem egy csecsemő.:)