Ti mit szólnátok, ha a férjetek/párotok mégsem szeretne több gyereket?
Több gyereket terveztünk, a férjem nagyon lelkes volt, hogy majd ennyi meg annyi gyereket szeretne. Aztán jött a feketeleves, az első gyerkőcünk elég nehéz eset lett. Az első 1-1.5 évben úgy voltam/voltunk, hogy na jó, soha többet, aztán 2 év után elkezdte mondogatni, hogy jöhetne a kistesó. Már úton van, viszont szóba kerültek a gyerekek és azt mondta, többet már nem szeretne. Elkeseredtem egy kicsit (persze, még a kistesó sem született meg, nem tudhatjuk mit hoz a jövő), hiszen ő lelkesített mindig, hogy majd mennyi gyerekünk lesz. 3-at mindenképp szerettem volna én is, "késleltetve", mikor már a nagyobbak 7-10 évesek.
Szerintetek mennyire fair ez a részéről? Persze, sok minden változhat még, de nagyon lehangolt. Nem erről volt szó éveken át... Ígyis az oroszlánrészét én vállalom, ő ugyanúgy eljár edzeni/barátozni, mint előtte, számára nem sok lemondással jár ilyen téren...
Igen, pl. ilyenekre voltam kíváncsi, hogy akiknél így alakult, az pl. elfogadta csendben és így éltek, túljutott-e rajta, vagy örökre benne maradt az űr, vagy éppen elváltak emiatt, mert nem tudott így boldog lenni a párjával?
Jobb lett volna, ha azt hazudom, hogy már van 2 gyerekem és a férjem nem akar harmadikat? Miért baj az, hogy "előre kattogok" rajta? Miért kell mindig megírni a frankót?? Fáj ez valakinek?
válasza:Nem változhat a véleménye? Gondolom, érzi, mennyit bír el az idegrendszere, én is kettőt akartam, de beláttam, hogy egy gyerekre vagyok kódolva. Ezt megbeszéltem a férjemmel aki nem fordult be ez miatt.
Vagy neked nem szokott változni a véleményed menet közben, csak a fekete meg a fehér létezik átmenetek nélkül? Miért baj az, ha az első "nehéz eset" gyerek után tart a későbbi időszaktól?
válasza:Szerintem egyelőre ne kattogj, mert nem jó sem a környezetednek, sem a pocaklakónak a stressz.
Az sincs kizárva, hogy 2 után azt mondod, elég. Ami még nem kövezkezett be, nem tudod, milyen kettővel, szerintem elégedj meg a téma jegelésével.
Végre egy értelmes és nem támadó válasz, köszönöm!
Igen, megértem, hogy benne változott valami, de mi van ilyenkor azzal az oldallal, aki meg szeretne még? Ilyenkor hol van a határ, kinek kell engedni?
Ha megbeszéljük, hogy x országban fogunk élni, eltervezzük, van jogom "útközben" kitalálni, hogy mégsem megyek vele? Vagy tartanom kell magam ahhoz, amit megbeszéltünk? Ilyen esetben neki kell elfogadnia, hogy én változtam, és maradunk, ő meg nem tud boldogan élni, mert nem így akarta? Ez most csak egy példa az életből, amit előre megbeszéltünk már, tehát ennyiből én is bármikor nemet mondhatok minden korábbi közös tervünkre? (mielőtt valaki ebbe is beleköt, nem, nem bosszúból mondok nemet, nem is terveztem, csak példaként vetettem fel, mint a közös tervek felrúgása egyik fél részéről)
válasza:Mindenre az idő a megoldás!
Szülessen meg a második, szokjátok meg az új helyzetet, és majd elválik, mi lesz, módosul-e az elképzelése.
Leírom a mi történetünket: Alapból kettőt szerettem volna, a férjem hármat vagy négyet.
Az első szülésem után azt mondtam, nem lesz több.
Közel négy év után jöttünk rá, hogy "kell" még egy. Így majdnem 5 év a korkülönbség köztük.
Van két gyönyörű, okos gyerekünk, harmónia az életünk. Derült égből a villámcsapásként ért a felismerés, szeretnék harmadikat. A férjem nem is említette az elmúlt években a témát, így nagyon megleptem a hírrel, és örömmel fogadta. Most alakult ki szerencsére mindkettőnkben, hogy így lesz teljes az életünk.
Bármelyikünk erőltette volna a gyerekek számát, nem jött volna ki jól. Így volt tökéletes, vagyis remélem, így lesz az...
válasza:Mint minden probléma, ami felmerül egy kapcsolatban, őszinte beszélgetést kíván, és kompromisszumot. Ő elmondta korrekten, hogy így érez, ezért ne hibáztathatod, ha csak nem akarod, hogy legközelebb inkább valami kamut vessen be, hátha attól kevésbé pörögsz be.
Az első után te magad is azt mondtad, soha többet, mégsem esett neked, hogy ezt nem így beszéltétek meg. Mert látta, hogy ez nehéz, ez sok, egyelőre ennyivel tudtok megbirkózni. Vagy talán te hallgattad tőle, hogy mégis mit képzelsz?
Aztán megint el kezdtetek vágyni egy újabb csöppség után, miért veszed készpénznek, hogy nem történik ez meg újra? Olyanon kattogsz, ami nem is biztos, hogy úgy lesz. Hiszen folyamatosan változnak az ezzel kapcsolatos érzéseitek, még a tiéd is!
És hogy én mit tennék? A férjem nem tenyészbika, nem azért vagyok vele, hogy felcsináljon, a kapcsolatunk több annál, mintsem " 3 gyerek, vagy mehetsz". Így semmit, elfogadnám a döntését, örülnék, hogy van egy boldog házasságom, két egészséges gyönyörű gyerekem, és örülnék, mint majom a farkának. Ennyit tennék.
Dejó, köszönöm! Végre érkeznek a normális válaszok is!
Pont ilyenekre voltam kíváncsi. Látom, nem egyedi eset mégsem, ha az első baba után azt mondja az ember, hogy "soha többet" :P
Igen, nálunk is így alakult valahogy... Én is reménykedem, ha eltelik pár év, akkor átértékelődik minden a férjemben is. Persze lehet, hogy idővel én nem akarok már több gyerkőcöt, és teljesen jól megleszünk, de jelen esetben kicsit rosszul esik a hozzáállása. Még meg sincs a második, de ő már nem akar többet. Talán kicsit azért érint rosszul, mert úgy érzem ezzel az elhatárolódással, mintha a másodikat sem várná..
Köszönöm az őszinte választ!
Nem, a férjem nem vágta a fejemhez, hogy miért nem akarok többet, akkoriban ő is úgy érezte, hogy "ennyi most bőven elég". Utána kezdte el mondogatni, hogy mi lenne ha, és nemsokára várandós is lettem. (belekötés elkerülése végett: igen, már én is vágytam rá akkoriban)
Tehát nagy egyet nem értések eddig nem voltak a gyerekvállalás körül.
És soha nem akaratoskodtam, most sem, csak egyszerűen megkérdeztem, miért véli így. Nem görcsölök ezen, nem kattogok, csak jó lett volna 1-2 példát hallani..
Csak az a baj, hogy itt egyből nekiesnek az embernek és falatokra tépik anélkül, hogy egy kicsit is megértenék...
válasza:Még mindig jobb, hogy elmondta, mint sem, hogy már a 3.is megszületne & utólag közölné, hogy nem akarta, aztán lelép, mert sok neki.
Adj időt magadnak és a már meglévő gyereknek, lehet, a tesó megszületése után ismét nehéz lesz, mert féltékeny lesz, stb. Ezeken gondolkozz, és majd az idő kiforrja magát!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!