30 körüli nők! Miért jó nektek, hogy nincs még gyereketek?

20-as válaszadó!

Egy életünk van. Miért nem bírod felfogni, valakit igenis kielégít más is az életben, nem csak a gyerek? Nem akar kötöttséget, nem akar másért felelni, mint magáért. Ez nem lustaság vagy önzőség. Egyszerűen követi a szíve vágyait. Kövesse az ösztöneit, mert nő? És ha nem érzi az ösztönt egyáltalán? Vagy érzi, de nem érdekli. Az ösztön épp elég bajt csinál, pl. Afrikában, ahol a négerek a biztos halálba szülnek, de újra egymásra másznak, mert az ösztön azt diktálja. Mi, civilizált emberek már kiléptünk abból a sorból, ahova az állatok és a többi ösztönlény tartozik, aki/ami nem gondol a jövőre, csak ösztönből cselekszik.

Én nem ösztönből vágyom gyerekre, nem az anyai ösztön hajt. Nem is a társadalom, nem mások elvárásai. A saját szívem vágya. Ahogy egy másik nő pedig szintén a vágyait követve dönt úgy, hogy nem akar anya lenni, és ettől se nem önző, se nem egoista.

Nem kell olyan jó kifogással rendelkeznie, amelyeket te felsoroltál, mint elfogadható okokat. Épp elég ok, hogy ő így döntött, és ezért senkinek sincs joga ítélkezni felette.

Épp olyan döntés, minthogy hol éljen, kivel éljen, mit egyen, milyen színűre festesse a haját. Magánügy. Amivel ráadásul - kapaszkodj meg! - semmilyen hatással nincs te vagy bárki más életére.

A döntő többség még mindig akar gyereket, nem azt a pár százaléknyi nőt, aki tudatosan marad gyermektelen, kell okolni a magyarság csökkenéséért. Sokkal inkább azokat a döntéshozókat, akik miatt sok pár anyagi okokból akkor jut el a gyerekvállalásig, amikor már a koruk miatt eleve kisebb eséllyel indulnak, mint a huszonéves társaik, így évekbe telik, mire végre gyerekük lesz. Vagy olyan stresszben kell élniük a mindennapi gondok miatt (munkahely, otthonteremtés, stb.), hogy az is rontja a nemzőképességüket, függetlenül a koruktól. Illetve sokan nem mernek bevállalni annyit, amennyit szeretnének, mert nincsenek meg az anyagi feltételei.

Talán ha nem lehetetlenítenék el ennyire a fiatalok boldogulását, elsősorban a saját lakáshoz/házhoz való jutást, akkor bátrabban szülnének. Régen ott volt a fiatal házasok otthona, a kalákában házépítés. Most mi melyik létezik? Még a szocpol is egy nagy szar lett, a CSOK sem segített sokat.

"Nem akar kötöttséget, nem akar másért felelni, mint magáért. Ez nem lustaság vagy önzőség."

De ez éppen az!

Azt, hogy én mit bírok felfogni és mit elfogadni, hadd legyen már a saját döntésem! Szerencsére nem nekem kell megfelelnie senkinek! Véleményem azért hadd legyen már, ez egy szabad ország!

Ha férfi lennék biztosan nem vennék el olyan nőt, aki nem akar gyereket. És itt nem a körülmények és egyéb problémáik miatt nem szülőkről beszélek, mint ahogyan azt korábban írtam. Ne keverjük a szezont a fazonnal.

Jelenleg a karrierem, a saját cégem fontosabb, mint egy gyerek. Lehet nyugodtan utálni, vagy kiosztani. De rengeteg tanulás, munka, éjszakázás van ebben a cégben. Ami jelenleg virágzik, ezért hetente többször is akár üzleti tárgyalásokra járok más-más országokba. Ez pedig egy gyerekkel nem egyeztethető össze. Lehet majd 2-3-4 év múlva lehet szó egy gyerekről, de előbb semmi esélyét nem látom ennek.

27/L

@24.

Senki nem utál téged ezért, csak halkan megjegyzem, gondolkodj el azon a biológiai törvényszerűségen, hogy a 20-as éveikben szülő nők gyerekei a legegészségesebbek.

"Egoista, nárcisztikus emberek, tisztelet az igen ritka kivételnek. (akiknek nem lehet gyerekük, nem találták meg a párjukat, valami nemesebb célért dolgoznak, ami család mellett nem menne.)"

hát, egyetlen dologgal értek egyet, azzal, hogy lehet, hogy 40-50 fölött megbánják, hogy nincs gyerekük- bár még 40 körül vagy afölött is lehet nekik. de hogy ezért nárcisztikus és egoista valaki ? rögtön bevillant pár kisgyerekes nőismerős a korosztályomból , akik elég egoista, önző személyiségek. meg jó sok idősebb nő anyukám és nagymamám generációjából, akik szültek többször és hordozzák az összes antipatikus személyiségjegyet, amit ember (és gyakrabban nők)hordoznak, rosszmájúak, pletykások, nagykinuak. lehet, a gyerekükkel nem voltak azok, de sok mebertársukkal igen. jah, és pont most ordibált megint az alattam lakó nő a tinédzser gyerekével , ma már kb századjára, egy elmeháborodott, dühkitörésekkel küszködő nő, aki patkánynak hivja a gyerekét. (amennyire ismerem a körülményeket,nem azért, mert olyan rossz gyerek lenne..)

"Életed adunk egy új emberkének, aki jó esetben hasznos és értékes tagja lehet a társadalomnak és a Földnek. " szép gondolat,ezt amugy tényleg komolyan gonodlod ?és ha valaki tagja önkéntes szervezeteknek vagy állatvédő vagy adakozik vagy pl. orvos, mentős, és életeket ment, de nem akar gyereket, az nem hasznos tagja ? és _tényleg_ a Földnek és a társadalomnak szülted a gyermeked ? nem sokkal inkább magadnak ?én már azt is csodának tartom, hogy egyes szülők odáig eljutnak agyban, hogy nem a tulajdonuk a gyerek, nem kényszerithetnek rá bizonyosdolgokat , hanem ugymond társként kapták maguk mellé, hogy elinditsák az utján. de sztem még ők se jutottak olyan gondolati sikra, hogy egy jövőbeli szép társadalomnak és a Föld életbenmaradásáért tették. egyébként Te sokat teszel az élet más területein a társadalomért és a Földért ?

Jó kis provokatív kérdés.

Nekem már van gyerekem, de valóban 30 éves és 0 naposan nem volt. Nem volt jó, mert akartam, de:

- nem volt komoly párkapcsolatom, és nem igazán szerettem volna apa nélkül és a nagyszülők nyakára szülni.

- nem volt biztos a munkahelyem, éppen váltottam, és mint tudjuk, próbaidő alatt nem életbiztosítás teherbe esni.

- az előbbiek miatt még nem igazán éreztem magam késznek az anyaszerepre lelkileg sem.

Szóval ennyi. Szerencsére pár év múlva spontán összejött(ek) a gyerekek, de sajnos van aki nem ennyire szerencsés. Mint olvashattad, nagyon sokan járnak meddőségi kezelésre 30 alatt is! Így hát nem mindenkinek a megvalósult álmot jelenti, hogy 30 évesen még nincsen gyereke.

32 éves vagyok, nins és nem is lesz gyerek. Miért jó? Szabad vagyok, nincs kötöttség (illetve van, egy kutyus akit együtt nevelünk), de amúgy azt csinálok amit akarok, akkor amikor akarom (munkaidőt leszámítva), kipihent vagyok mert tudok aludni, nem gond ha tovább kell munkában maradnom, nem gond ha a férjemnek esetleg túlóráznia kell, tudunk spontán programokat szervezni, kevesebb a stressz, könnyebb anyagilag-kevesebb a kiadásunk, nincs aki nyaggasson, hogy ezt akar-azt akar, nyafog, hisztizik, dackorszak, stb stb. Nem vágyom ezekre.

Egyszerűen nem hiányzik egy gyerek az életünkbe. Így jó minden ahogy van. Ennyi.