Amióta családos vagyok nincsenek barátaim. Hogy lehet ezt túlélni?
Az én "barátnőm" se látta. A másik messze lakik, az sokat hívott, míg gond volt körülötte. Mindig félretettem mindent, csak, hogy segítsek nekik.
Az egyik gyerek egészségével van gond. Nehezen emésztem, hogy ez velünk megtörténhet. De olyan nehéz, hogy nincs egy olyan barát, akit érdekelne és lelkileg segítene.
Szülés előtt én is ingáztam munka-iskola-barátok-család, akkoriban kevésbé figyeltem másokra akik körülöttem éltek. Utána jöttem rá, hogy hiába jöttem ki jól a munkatársaimmal 2-3 hónap után megszakadt a kapcsolatom velük.
Más anyukák (pl. akikkel egy játszótérre jártok, vagy egy óvodába járnak a gyerekeitek) vagy boltos néni?
Ha segít írd ki ami a szívedet nyomja, hátha kicsit megkönnyebbülsz. A barátsághoz két ember kell, és sajnos egy idő után kikopnak mellőlünk. Szerintem te ebben nem vagy hibás.
Ez egy ilyen játék :-S. Én is egyedül vagyok. A párom az egyetlen barátom.
MEsélj kérdező!
Sajnos nekem is igy van!
A legjobb baratnom azota nem beszel velem miota terhes lettem, ennrk tobb mint egy eve. Elotte minden nap beszeltunk 10 even at...
A masikat en " koptattam ke" miutan olyanokat irt, hogy serto volt.
Pl. mikor kivoltam, hogy nincs tejem ( a 6. Heten beindult szerencsere fejes es teak hatasara ) mondta, hogy nincs tejem es kesz minek foglalkozok vele ennyit.
Vagy miert nem utazok el hozza ( 2 oras vonatut, elkoltoztunk) ma este ( ezt reggel kozli ) , semmi baja nem lesz a 4 honaposomnak.
Vagy irja igy "'megis mit csinalsz egesz nap otthon ??? "
Elegem lett a stilusbol.
1-es vagyok. egyebkent mi raadasul kikoltoztunk a gyerek miatt budapestrol tehat a kozelben tenyleg senki barat nem maradt. a ferjem reven volt egy barati par akikkel osszejartunk erre 10 ev utan szakitottak. na azota oket is elvesztettuk.
de van itt egy ket kismama aki igy van mint en: kikoltozott a gyerek miatt es ha a baratai epp meg is maradtak, kisbabas ismerose nincs a kozelben. egesz egyszeruen leszolitjuk egymast az utcan "mennyi idos a babad, megnezhetjuk e a motorotok" stb es beszelgetni kezdunk. 2-3 jatszotarsra is szert tettem mar igy a kornyeken, persze ok nem baratok csak neha neha talalkozunk.setalunk egyutt, na de ebbol lesz a baratsag. igy lehet tul elni.
Mit gondolsz miért jártál így? Miért volt fontos neked az a kapcsolat, ahol csak te hallgattál és nem volt kölcsönösség? Ezek szerint egyik baráti kapcsolatodban sem volt kölcsönösség... létezik egy olyan, hogy "segítő szindróma". Ennek megvannak a pszichológiai okai. (nem tudatos önbizalomhiány, kontroll a másik felett)
Azt kellen magadban rendbe tenni, hogy miért választasz ilyen kapcsolatokat? Miért tűröd, hogy a másik fél ne figyeljen rád? Miért vállalod, hogy órákig valaki panaszkodjon, miközben a te nehézségeidre nem kíváncsi? Emögött súlyos szeretet és önbizalom hiány van!
A megoldás az, hogy új, kölcsönös barátságokat építesz ki, ahol az adok-kapok egyensúlyban van. Te is mesélsz magadról bátran és bizony megnyílsz. Ez nem is annyira könnyű:) Egy önismereti célú csoportot, terápiát javasolnék, ha sikertelenek az újabb próbálkozások is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!