Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kamaszok » Mit csináljak? 16 évesen nem...

Mit csináljak? 16 évesen nem kedvelem a korombelieket, inkább a felnőtteket, így nincsenek barátaim.

Figyelt kérdés
10-11 éves korom óta alig vannak barátaim, mert más vagyok, mint ők, nem jövök ki a korombeliekkel. Próbálkoztam kicsit idősebbekkel barátkozni, de ők meg kicsinek tartottak. Az osztálytársaim bírnak, jóban vagyunk végülis, de csak azért, mert nem adom előttük önmagamat. Még azt sem mondhatom meg, hogy én rockot hallgatok, mert most csak a tucctucc zene, SP, Fluor meg Justin Bieber a menő, aki mást hallgat, gyökér. 7.-ben emlékszem volt 2 osztálytársam, a suliba bort hoztak inni, minden szünetben cigiztek titokban és hetente volt más pasijuk. Őket mindenki imádta, nagyon menők voltak, egyedül én szánakoztam rajtuk. Ebből még ma sem nőttek ki. A legtöbb korombeli lány, valljuk be, egy r*banc. Én nem tartom normálisnak, ha fűvel-fával lefekszik valaki vagy ha minden hétvégén hullarészegen fekszik egy bokorban. Rendben, én meg kicsit a ló túlsó oldala vagyok, én nem iszok, nem szeretek semmilyen alkoholt. Egyszer kezdtem el inni, akkor is rám erőltették, de mikor nem vették észre, kiöntöttem a vodkát, nem pedig megittam. Akkor majdnem nagyon rossz vége lett a dolognak, talán csak azért vagyunk életben (nem túlzok!), mert én nem voltam részeg. Egyszer ittam elég sokat életemben, nem is olyan rég, de akkor a bátyámmal voltam, tudtam, hogy vigyáz rám. Egyébként nem igazán járok bulikba se. Rendes kapcsolatom sem volt még soha, és szűz vagyok. Ez a másik, amitől gáz lennék. Lett volna rá lehetőségem, de én a barátommal, akit szeretek, vele szeretném majd elveszíteni, nem egy buliban egy idegennel. Az ismerőseim fele 13-14 évesen szexelt először, a másik felének meg csak a szája nagy, és ezt hazudja. Nem is tudom, melyik a rosszabb. Én világ életemben sokkal jobban kijöttem a tanáraimmal, mint az osztálytársaimmal. Velük lehet értelmesen beszélni. Most tényleg én nem vagyok a normális? 16 éves lány vagyok, de tökéletesen egyetértek a felnőttekkel, mikor azt mondják, "ezek a mai fiatalok..." Nem tudom, mit csináljak, honnan ismerjek meg hozzám hasonló gondolkodású embereket. Szeretnék én bulizni, inni is, de mértékkel. Az ismerőseimmel ezt nem lehet. Ők leisszák magukat teljesen részegre, mikor már nem tudnak magukról, és kész. Előtte talán még kavarnak néhány idegennel. Szerintük akkor jó a buli, ha másnap semmire sem emlékeznek. Én így nem szeretnék "bulizni", nem érzem jól magam, inkább maradok itthon egyedül. A szerelemre is vágyok, csak olyan srácot is nehéz találni, akinek nem egy plázacica kell vagy nem csak kihasználni akar. Én nem vagyok szőke, nem vagyok csontkollekció, nem adom magam túl könnyen, nem vagyok tökéletes. Olyan rossz ez így, nem tudom, mit tehetnék.
2013. aug. 4. 16:27
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%

sorstarsak vagyunk :(

15/L

2013. aug. 4. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%

16 évesen én is itt tartottam. Volt néhány barátom, de ővelük sem voltam sokat. Néha jártam disco-ba, de ott sem ittam alkoholt, minek? Utána meg jót vigyorogtam, hogy milyen szánalmasak a részegek. Én meg józanul táncoltam.

Otthonülő voltam, néha vásároltam is, ha anyum megkért. Persze így nem lehetett pasizni :)

Leginkább tanultam, olvastam, rajzoltam, zenét hallgattam és álmodoztam. A fiúkat nem vettem komolyan, nem is lehetett annyi idős korban.

19 évesen lett pasim, szex. Utána 20 évesen jött a következő, na ővele kerültem 1 hullámhosszra.

Most 26 éves vagyok, utóbbi pasi a férjem és van egy fiunk is, aki már 2 éves.

2013. aug. 4. 17:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
36%

Nem az a baj, hogy más vagy, hanem az, hogy gyenge. Egyértelműen látszik a leírásból, hogy rühelled a saját korodbelieket, ezt viszont nekik nem mutatod, hanem itt éled ki ezt az "utálatot". Nem adod magad, ez viszont bizony meghunyászkodás, és hidd el, az ilyen embereket nem szeretik, én is megvetem őket.


A másik, hogy a hozzád hasonló fiatalok 90%-a azt hiszi magáról, hogy ő mennyire normális gondolkodású, értelmes, stb. Szerintem nem vagy jobb mint a többi korodbeli, csak te fentebb hordod az orrod.


Elmondok valamit: nekem mindig sok barátom volt, bulizni is eljártam (16 éves koromban havi egyszer, az idő múlásával egyre többször). Mindig jó tanuló voltam, a szüzességem 20 évesen vesztettem el azzal az emberrel, aki mára a férjem. Panterán, Deep Purple-ön nevelkedtem, pedig már én sem abba a korosztályba tartozom, akikhez hozzátartoztak ezek, tehát "különc" is lehettem volna, csak én szót tudok érteni az emberekkel (legalábbis egy részével:)). Én nem tartottam senkit a világ mocskának azért, mert úgy éli az életét, ahogy akarja.


Én nem foglak egekig dicsérni, amiért te nem vagy olyan mint a magad korabeliek, mert az összes ilyen kérdés erre megy ki. Sőt, őszintén megmondom, hogy én az olyan embert, aki annyira sem tud beilleszkedni, hogy legalább egy barátot szerezzen, szánalmasabbnak tartom, mint aki folyamatosan csatakra issza magát bulikban.

2013. aug. 4. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
100%

Utolsó még pedig a 13-15 évesen részegen fetrengő,szexelő,kis ribik ezerszer szánalmasabbak,mint az hogy nehezebben illeszkedik be valaki csak mert nem olyan birka mint a legtöbb tini.

Szerintem semmi baj sincs veled,keresd akkor idősebbek társaságát nekem kb 2-3 saját korosztályombeli barátom volt,inkább 18-23 közöttiekkel barátkoztam,jobban kedveltem Őket,mondjuk kiálltam a saját véleményem mellett még ha nem is tetszett a többieknek, a mai napig van pár igaz barátom meg néhány inkább haver akikkel mondjuk lehet bulizni.19 évesen szeretkeztem először,most már Ő a vőlegényem is,más voltam mint a korosztályom de engem nem zavart abszolút nem bánom,hogy bulizgatni 17 évesen kezdtem és nem 13-15 évesen. 23L

2013. aug. 4. 17:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 A kérdező kommentje:

Mikor átkerültem egy másik suliba, új emberek közé, 9.-be, próbáltam magamat adni, de még rosszabb volt a helyzet. Ki lettem közösítve, mindenki engem piszkált, hogy én nem iszok, nem bulizok, nem pasizok, milyen szarokat hallgatok stb. Egy idő után elmondtam nekik a véleményem, hát még rosszabb lett a helyzet, úgyhogy inkább adtam magam kicsit másnak, nem úgy értem, hogy hazudoztam nekik, csak nem fejtettem ki a véleményem, inkább elhallgattam. Én sem tartok senkit a világ mocskának, és szót tudok érteni az emberekkel, alkalmazkodok hozzájuk. Nem mondtam, hogy nem tudok beilleszkedni, tök jóban vagyok most mindenkivel az osztályból, fiúkkal-lányokkal egyaránt, sőt év közben azért ment a vita, hogy ki üljön mellém, mert többen is akartak. Engem szeretnek, a baj csak az, hogy én nem bírom őket. Jópofizok velük, kedves vagyok, mert a bunkóskodás nem az én stílusom, nem hazudok nekik, de nem is mondom a képükbe az őszinte véleményem. Csakhogy ez nekem így nem jó. Őszinte, mély barátságom így senkivel nem tud kialakulni. Velük nem is akarnám, majd ha egy kicsit megjön az eszük. Volt egy osztálytársam, aki tényleg normális volt, jóban is voltunk, csak elvették az eszét a többiek, most ő is utánozza őket. Egy barátnőm van, neki most kezd annyi esze lenni, hogy ne kavarjon mindenkivel, és már kezd nem minden 2. nap teljesen részeg lenni. Ő a legjobb barátnőm 7 éve. Őszinte, megbízható, kedves, nem egy beképzelt plázacica. Ő végre elfogad olyannak, amilyen vagyok. Tudja, hogy bizonyos tetteit rühellem, de ez van. Vele tényleg imádjuk egymást úgy ahogy vagyunk. Csakhogy ő külföldre költözött 3 éve. Így alig látjuk egymást, most pl. már tavaly nyár óta nem jött haza.

Egyébként köszönöm a válaszokat, megnyugtat, hogy más is volt ebben a helyzetben, de végül jóra fordultak a dolgai.

2013. aug. 4. 17:57
 6/11 anonim ***** válasza:
100%
Húh, de érdekes olvasni az utolsó válaszod kérdező, mintha csak én írtam volna. Én is ebben a helyzetben vagyok/voltam, pont veled egy korban, csak fiúban. Bár engem sosem közösítettek ki, nem bírom a körülöttem lévőket, mindenki bír, meg a barátaim, de ez nem kölcsönös, mert szinte az összeset rühellem. A lányok 95%a hülye mint a nyavaja, a maradék 5%ot meg nagyon ritkán látom. Az elején jópofiztam velük, meg próbáltam beilleszkedni, mára már magasról leszarom őket. Hálát adok az istennek, hogy az egyik "igaz barátom" direkt lecsapta a kezemről azt a lányt, akibe szerelmes voltam, mert így legalább volt okom végleg otthagyni az egész bagázst a francba. Egyáltalán nem gáz, ha nem fekszel le fűvel fával, és nem iszol, vagy csak mértékkel. Nekem például ezek a lányok elég ellenszenvesek, és szerintem annak a rétegnek is, aki nem csak arra megy, hogy minél több lányt megfektessen 40 éves koráig. Biztos találsz majd olyan barátokat, akik nem ilyen idióták, és megértenek. Hiszen, hé, ha mondjuk egy osztályba járnánk, mi biztosan nagy spanok lennénk, ez már 1 ember kapásból. Fel a fejjel :)
2013. aug. 5. 09:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 A kérdező kommentje:
Na ja.. csak az a baj, hogy nem járunk egy osztályba. :D
2013. aug. 6. 18:44
 8/11 anonim ***** válasza:

Hát ez van, mások és mások vagyunk. én is észrevettem hogy több a nagyon hülye és\vagy szánalmas ember a korosztályomban,nem is vagyok nagy barátkozós tipus, de azért van 5-10 ember, akivel elég jóban vagyok. Szvsz azmiatt ne itéld el őket,hogy agyonisszák magukat. Nekem is előfordult olyan este, amikor kegyetlenül berúgtam, de még később a másnapossággal is azt mondom, hogy nagyon jó érzés volt :D. Viszont vannak hónapok, amikor ránézni sem tudok még egy sörre sem. A sok *****-ás naponta mással, hát igen, ez a "divat" sajnos.. te meg nem követed ezt a divatot, ezért nyilván nem leszel igazán népszerű, ami hidd el, egyáltalán nem baj. Hozzáteszem ettől még lehetnek jó emberek ők is..


17\f

2013. aug. 7. 15:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
Ja, és szeretnék találkozni azokkal az állatokkal, akik kiközösítettek, mert nem szereted sp-t meg fluor-t... szánalmas :DD
2013. aug. 7. 15:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim válasza:
100%
Csak hogy megnyugtassalak, ez később sem lesz jobb. Legföljebb idővel majd "álarcot cserélnek" a körülötted élők. Olyan világban élünk, ami a butaság, a felszínesség és az érzelmi kiüresedés felé tart, mégpedig gőzerővel. Hosszú évek munkájával kiölték az emberekből az ambíciót, a lelkesedést, a tartást és a törődésre való hajlamot. Nem gondolom magam tökéletesnek, de néha komolyan elkeseredem amiatt, amit nap mint nap magam körül látok. Borzasztóan nehéz olyan embereket találni, akik még a szó szoros értelmében "élnek" vegetálás helyett, és nyitott szemmel járnak a világban. Lehet, hogy ez túlzásnak hangzik... pár éve még én is kiröhögtem azokat, akik hasonlóan gondolkodtak, de mostanra rájöttem, hogy ez halálosan komoly. De éppen ezért nem szabad engedni, és egy zombinak lenni a sok közül. :) Inkább szeressenek kevesen, de maradj önmagad, maradj teljes.
2013. aug. 16. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!