Semmimunkás vagyok? Rosszulesett!

Egyetértek azzal, hogy milyen jó nekünk, hogy itthon maradhatunk a babákkal :-)

Külföldön ugyanezt munka mellett kell megoldani és persze meg is oldják, úgy-ahogy...

Szóval tényleg jó dolgunk van, én örülök neki!!!

Ez biztos egy irigykedő külföldi volt, aki fenenagyra van a karrierjével. Hát csak legyen, Te pedig élvezd, hogy láthatod felnőni a gyermekedet, és megteheted, hogy otthon maradsz vele 3 évig. Ezért sokan irigyelnek, mert sajnos a mai világban ez egyre ritkább. Ha jobban belegondolok,aki ilyet mond annak nem hiszem, hogy van gyereke. Azért nem "semmimunka" gyereket nevelni, háztartást vezetni, főzni, feleségnek lenni. Aki emellett dolgozik, annak tuti kell valamilyen segítség. Én is dolgozom 1,5 éves lányom mellett 6 órában, de nem kell főznöm, és anyuékkal lakunk együtt.

Szóval szetm legyél büszke rá, hogy otthon tudsz maradni.

Nem tudom, ki hol lakik, nálunk van elég hely a bölcsiben (kisváros) és a munka is jól fizet, dadát is megengedhetnék.

Szóval én nem látom a külföldhöz képest a különbséget. Első voltam...

Nem értek egyet, van, aki karrier miatt, van aki egyszerűen nem engedheti meg magának anyagilag, hogy otthon maradjon, azért megy vissza. Akkor gyereke se legyen, mert nem tudja anyagilag megoldani? Akkor inkább legyen gyerek és anyuka menjen vissza, ha kell és ha van hová visszamennie. Attól még anyuka ugyanolyan jó anya.

Van, akinek pont úgy jön ki a lépés a karrierben, hogy pl 2 évesen vissza kellene mennie, hogy ne csússzon le valamiről. Akkor menjen, ne egész életében ezen kelljen bánkódnia. Attól még ő is jó anyuka.

Aki meg otthon tud és akar maradni, az meg örüljön a lehetőségnek, hogy Mo-on itthon lehet maradni Ennyi.

Első voltam ismét.

Szerintem mindenkinek a magánügye, hogy mennyi időt engedhet meg magának, hogy otthon legyen. De ettől függetlenül az szerintem is igaz, hogy ez a luxus csak nálunk van, hogy mindenki ELVIEKBEN megteheti, hogy három évig ne dolgozzon, és ha van munkahelye, akkor ELVIEKBEN három év kihagyás után visszamehet. Én nem sajnálom senkitől, de máshol tényleg nincs ilyen, és nem hiszem, hogy külföldön mindenhol annyira családellenességből lenne ez így. Tisztában vagyok vele, hogy nem úgy keresnek ott, mint itt, meg több a hely a gyerekeknek, de szerintem nekünk is ezirányba kéne tendálni. Persze ez nem rajtunk, anyukákon múlik.

Az viszont olyan elcsépelt frázis szerintem, hogy aki 3 évig otthon van az "láthatja a gyerekét felnőni", mert egyrészt három évesen sem felnőtt még, másrészt szerintem az is látja felnőni, aki dolgozik, hiszen gondolom nem 24 óra az a munkaidő. Nekem is dolgoztak a szüleim, voltam bölcsis, ovis, iskolás, mégsem éreztem úgy, hogy magamra hagynának a szüleim.

Amúgy az én fiam is ment két évesen bölcsibe, és szeret ott lenni. Én nem munka miatt, hanem egyetem miatt, mindegy, hosszú lenne, de csak gyes-en nem tudtam volna itthon maradni.

Most pont beteg a fiacskám, elmentünk egy ovi mellett, és olyan bánatosan nézett be a rácson, mondta is, hogy akar menni bölcsibe. Akkor azért csak nem lehet ott neki annyira rossz, nem?