Egy átlagosan kereső pár hogy jut el idáig?

-örökség

-segítség a szülőktől, nászajándékból bejövő pénz

-szülőkkel lakni akkor is amikor már dolgozik, és úgy félretenni pénzt

-jobban összehúzni a nadrágszíjat/várni a gyerekvállalással

Sógoromék amúgy pont egy ilyen házat vettek meg pár éve amikor minden nagyon olcsó volt, önerő abból volt hogy a férfi otthon lakott a szüleivel majdnem 10 évig miután dolgozni kezdett. Sk felújítottak amit tudtak, azóta is dolgoznak rajta, tény hogy nem egy olyan ház amit a magazinokban látni, de lakható és kertje is van. Kb annyit keresnek mint ti, két gyerekük van, telik nekik hobbira és néha egy-egy hétvégi kikapcsolódásra.

Nálunk anyukám 8 évig gyűjtött számomra fundamentát, hogy segítsen majd alacsony kamatos hitelhez jutni, férjem részéről szülei segítettek valamennyi készpénzzel, mert önerő nélkül ugye nem lehet... Ez persze nem lett volna elég, max egy garzonra, ezért miután összeházasodtunk, évekig albérletben laktunk, mialatt nyitottunk még 2 fundamentát, azt gyűjtöttük az albérlet mellett. Nem költöttünk sem internetre, sem TV-re, sem hobbira, nem vállaltunk gyereket sem addig. Mindenen spóroltunk, amin lehetett és félreraktunk amennyit csak bírtunk. Míg a barátaink moziba jártak mi nem voltunk se nyaralni se szórakozni, semmi, sem ruhák, kaján is spórolás, szóval elég szegény körülmények között éltünk, a jövönkért!! Férjem reggeltől estig dolgozik. A fizetésünkből egyébként ha nem lenne sem hitel, sem albérlet meg ilyenek, kényelmesen, jól meg lehetne élni. De mi a nagy részét albérletre és gyűjtésre költöttük. Most kerültünk olyan helyzetbe, hogy tudunk venni egy kertes házat, hitelre Bp-en kívül, sokat fogunk utazni de ez van. Jön a baba is.

Összegezve. Egy fiatal pár átlagos keresettel szerintem ha úgy él mint előtte és nem húzza meg alaposan a nadrágszíjat, akkor albérletben is fog maradni. Ha valaki tovább akar lépni, áldozatot kell hozni. Szülői segítség nélkül meg nem is tudom hogy még így is hogy lehet...szerintem sehogy.

Persze most hogy mi kertes családi házba költözünk, van kocsink, lesz babánk stb. a testvérem irigykedik, aki egy kicsi lakásba lakik, kocsi, gyerek nincs (nem kapnának CSED-t/GYED-et), de sorra veszi a számítógépes játékokat, hetente moziba járnak meg étterembe, nem spórolnak semmin, és akkor megkérdezi hogy lehet, h elölrébb tartunk mint ők mennyire nem igazságos...Pedig ugyanakkor, ugyanonnan indultunk, ugyanakkora "vagyonnal", segítséggel és fizetéssel. Sokan várják h az ölükbe hulljon minden földi jó de semmit nem hajlandóak tenni érte.

az én szuleim szuletésunktol kezdve havonta tettek félre pénzt a bátyámnak és nekem is. (25 éves korunkig) na és anno (kb. 5 éves koromtol) már mi is mindent tettunk be a takarékszovetkezetbe..husvét, karácsony, névnap, szuletésnap, giliszttát szedtunk a horgászoknak, kukoricát cimereztunk stb. szoval minden ment be egy számlára.

én egyetem után kulfoldre mentem, a fizetésem 80% egybol félre raktam igy 27 évesen vettem egy pesti lakást és egy autot. azota is kulfoldon élek. a fiunknak mi is igy csináljuk, havi szinten teszunk be neki pénzt, ez egy kezdo toke lesz már. (nemrégiben apai ágon orokoltem egy házat és nagymamám révén pedig foldeket)