Más is érez így? Kikészültem!
Sziasztok!
32 hetes terhes vagyok, és van egy 20 hónapos lányom is már. Ő tervezett volt, a kicsi nem igazán, de örültünk neki és megtartottuk. Igazából szeretnék kicsit panaszkodni, mert senkit sem érdekel a "nyomorom", és nem is akarom a közvetlen környezetem ezzel fárasztani. De az az igazság, hogy nekem annyira elegem van ebből az egész itthon létből, hogy el sem tudom mondani. Egy mókuskerékben vagyok ahonnan nem lehet kiszállni. Minden napom a következően zajlik: kelés reggel 1/2 7-7 óra között, pelenka csere, reggeliztetés, mosogatás, ha kell felteszem a szennyest mosni, porszívózás, pelus csere,teregetés-ha kell-, az addig szétdobált játékok összeszedése, 10 órai, altatás. Amíg lányom alszik ebéd főzés, ebédeltetés, pelus csere, aztán kimegyünk a játszótérre ahol jó 2, 2 és fél órát vagyunk. Néha hamarabb bejövünk mert a sok emelgetés (hintába be-ki, csúszdára fel, kisebbek által megmászható mászókára felsegítés stb) miatt begörcsöl a pocakom, és nem szeretnék bajt okozni a kis tesónak. Bejövünk pelus csere, egy 20 perc nyugi nekem amikor lepusztulok a tv elé és pihenek kicsit. Megjön apa, az ő vacsiztatása és a lányomé is persze, gyerekfürdetés, altatás. Ha elaludt elkészítem a holnapi ebédjét a páromnak. Fáradtan beájulok az ágyba, és olyan jó lenne aludni, ha a kicsi hagyna. De ő ilyenkor élénkül fel és akár éjjel 1 óráig is képes tereprendezést tartani, amit már annyira utálok hogy csuda. Állandóan pisilnem kell, akár óránként, és mihelyt megmozdulok ő is kezdi elölről a bulit odabent.Hajnalban tudok aludni úgy őszintén egy jót. Reggel pedig mikor kel a lányom már előre rosszul vagyok az egésztől, hogy megint egy hosszú undorító nap, néha azt kívánom bárcsak megállna a szívem, vagy esne rám (csak rám) a plafon, kapjak stroke-ot, vagy bármit csak ne kelljen még egy napot végig csinálnom. Elegem van abból hogy minden nap ugyanazt kell csinálnom, hogy ha megnyitom a facebookom akkor azt látom hogy ismerősök nyaralnak, strandolnak, jól érzik magukat, stb. Amikor itthon van a párom akkor is nagyon ritkán megyünk el bárhová, mert ő dolgozik és pihenni szeretne a szabadnapjain, nem pedig utazni jobbra-balra. Neki a pihenés abból áll, hogy leül a számítógéphez és játszik egész nap, csak addig áll fel amíg eszik, meg wc-re megy. Ha belefáradt akkor meg tv-zik és alszik. És én már úgy érzem annyira elegem van mindenből. Sajnálom a gyerekeim hogy ennyire befásult anyjuk van, aki legszívesebben felkötné már magát. Szeretem őket teljes szívemből, és rossz érzés hogy ennyire ki vagyok. Ma reggel is úgy keltem hogy bőgve, és persze páromnak is csak annyi reakciója volt, hogy se szó se beszéd elhúzott dolgozni, el se köszönt pedig jól esett volna egy puszi, ölelés, bármi... De nem.
Nagymamára sem tudom hagyni a lányom, mert dolgozik, és ha jön is, akkor is csak ebédel és utána angolosan távozik. Bocsánat hogy ilyen hosszú lett az írásom, de olyan jól esett kiírni magamból!
Kedves Kérdező!
Korábban már írtam neked választ, melyben az együttérzésemről biztosítottalak, de ez az együttérzés egy pillanat alatt elillant akkor, amikor leírtad, hogyan hozod létre te magad nap mint nap a saját börtönödet.
Mi az, hogy hisztizik, meg neki semmi se jó, és te még adod is alá a lovat? Hát nem egy magatehetetlen taknyos elkényeztetett kölyök, hanem felnőtt ember, akinek legalább annyira felelősnek kellene lennie értetek, mint neked őérte.
Lehet lepontozni, de megérdemled a sorsod, ha hagyod, hogy a párod cselédként kezeljen, azért mert ő dolgozik és fáradt. Te nem?
Hűha. Én biztos nem hagynám hogy így viselkedjen velem a férjem. Pedig ő 12 órázik váltott műszakban és havi 1-2 ügyelete is van. Miért kell kiszolgálni? Mi az hogy fintorog a kajára már régen megmondtam volna neki hogy akkor főzzön magának. Pl ma a férjem mondta hogy ne főzögessek vegyünk csak valami szószt a tésztára és kész, mert hajnalban 2 órán keresztül cirkuszolt a kislányunk (ő is kelt hozzá nem csak én).
Kihasználja hogy hagyod magad. Mi az hogy hiszti van? Nem gyerek már. Az ilyenek szoktak eszembe jutni amikor a férjem éppen hülyeséget csinál és máris megenyhülök, mert ezekhez képest ő semmi. Sőt.
Nem azzal van a baj hogy néha kiborulsz, én is pedig nem vagyok terhes, de fárasztó a mókuskerék. Hanem azzal hogy a férjed le se kakil. Nem együtt vállaltátok a gyerekeket? Ő is akarta őket? Nem tudom el képzelni hogy egy apa inkább a számítógépen játsszon mint a saját gyerekével.
Mi a nagymamákat akkor kérjük meg hogy vigyázzon rá amikor kettesben akarunk elmenni valahova (ebben szerencsések vagyon mert mindkét oldalról imádják).
Bármikor rábízhatom a férjemre, teljes jogú szülő ő is, sőt ha nem ő keresne többet akkor én már visszamentem volna dolgozni és ő lenne itthon GYED-en, de sajnos a pénz nagy úr.
Őszintén egyedül is jobban boldogulnál, mert a férjed csak egy plusz teher (már ha minden úgy van ahogy leírtad).
Állj már a sarkadra, én elköltöznék egy kis időre kíváncsi lennék akkor mit kezdene magával, éhen halna? És amíg te kórházban leszel mit fog csinálni a nagyobbal?
Ja és csak egy kérdés, az összeköltözésetek előtt hol lakott a kedves férjed? Van egy tippem anyucinál.
akkor fizessen bejárónőt meg szolgát.
te rontottad el, hogy ehhez van hozzászoktatva, 6 év után most nem fog változni, ha 2 ha 15 gyereketek lesz.
te tépted, te rontottad el, akkor most hajrá!
24-es vagyok. Hát jó akkor főzze meg magának! Mond meg neki hogy vagy változtat vagy elköltözöl. Nem azt mondom hogy váljatok el, sőt úgy gondolom egyszer régen nem véletlenül kötöttétek össze az ételeteket. Hanem fenyegesd meg, hogy így elveszít téged. Sok embernek a napi rutin, a mókuskerék elveszi az eszét. Kell valami ami észhez téríti.
De még előtte arról nem írtál hogy kettesben el szoktatok menni bárhova is? Mert még egy próbát előtte megér egy közös wellness hétvége gyerek nélkül, átbeszélni a hétköznapok problémáit.
Az meg hogy éhezett eleget gyerekkorában semmire nem kifogás, én is és? Mégsem várom el a férjemtől hogy a számba tegye a falatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!