Nem szeretnék gyereket, de a párom igen?

Tudod sokáig én sem szerettem volna gyereket, aztán megjött az ihlet. A mai napig nem érdekelnek a gyerekek amúgy, csak a saját kettőm. De ők nagyon! :)

Szóval még változhatsz, hiszen (szerintem) tök fiatal vagy még (ilyen korban én sikítófrászt kaptam minden gyerektől). :)

Amúgy meg a párodnak mondd el minden érzésedet, meg kell beszélni. Mindennek a titka a beszélgetés.

"5-10ev es maskepp latod majd!"

Vagy nem, és az se baj!

A lényeg, hogy légy őszinte, beszéljetek róla: ő mikor akar, meddig várna..., a félelmeidről is őszintén.

Ha eljön az idő és te még mindig nem akarsz, akkor bizony fel kell készülnöd arra is, hogy elválnak az útjaitok.

Ez egy olyan kérdés, ahol nincs igazi kompromisszum. Kényszerből ne szülj, csak rosszabb lenne.

Köszi hogy leírtad.

Most erre amugy milyen választ kéne irni?

Engem se igazán hat meg más bömbölő gyereke, de azért sajátot mindig akartam. Mondjuk 6 év alatt nem szép dolog ám ezt eltitkolni, de gondolom mikor még osszejottek, te voltál 17, nem ez volt a legfobb téma.

Én úgy láttam magam körül, hogy azok a nők, akik tényleg nem akarnak gyereket, azokat a férjük igenis elhagyta és mással alapított családot. Ha jól meggondolod ez érthető, mert nagyon elüt a jovőképük. Igen valtozhat a véleményed, de ha mégsem, azt lassan meg kell vallanod és akkor szembe kell nézned azzal is hogy talán elhagy. Nem ismerlek sem téged sem a párod, én csak az alapján mondom ezt, hogy általában miként zajlanak az ilyen esetek. Lehettek kivételek is, meg a nagy átlag is!

Csak őszintén!

Amúgy nagynénémet 37évesen szállta meg az ihlet. Azóta van két gyereke (pedig előtte az egész család keresztet vetett rá)

Egy másik ismerősöm viszont nemrég elköltözött a nejétől mert egész eddig hitegette, hogy majd lesz gyerek, aztán 35 évesen kijelentette, hogy ő soha nem is akart. Na, ez azért már árverés, ismerősöm nem is tudja lenyelni.