Nő létemre, nem szeretnék gyereket, a párom viszont igen. Veszett ügy lenne így a kapcsolatunk?

Valamelyikőtöknek engednie kell ha együtt szeretnétek maradni. Legyen a párod akinek az az álma hogy felneveljen egy gyerkőcöt? Vagy te aki nem szeretne egyáltalán? Megutálnád a párod később ha miatta szülnél? Vagy ő megutálna ha miattad mondana le az utodokról?

Ezekre a kérdésekre nektek kell válaszolni. Ha nagyon nem tudod elképzelni az életed gyerekekkel akkor szerintem engedd el, mert az nagyon tud fájni egy embernek ha szeretne gyereket de mégse lesz :(

Egyet értek az elsővel.

Ez pont az életnek, egy kapcsolatnak egy olyan pontja, amiben egyetértésben kéne gondolkozni. Ha egyik sem enged a nyolcból, akkor bizony valaki szenvedni fog ebben a kapcsolatban.

Hány éves vagy amúgy kérdező? Nem lehet, hogy később, esetleg meggondolnád magad? Hogy még fiatal vagy és azért nem érzed, hogy szeretnéd? Vagy teljesen kizártnak tartod? Mert ha igen, akkor pedig szerintem is jobb lenne, ha a párodnak minden álma és tényleg jó apa válna belőle, hogy valaki olyannal kössétek össze az életeteket hosszútávra, egy életre, akivel közösek a céljaitok. Mert ha két embernek nem közösek a céljaik, pláne egy ilyen alapvető kérdésben, akkor hiába a jó kapcsolat, hiába tűnik úgy, hogy jól megvagytok, előbb-utóbb pont ez miatt fogtok eltávolodni egymástól.

Szia!

Ugyan így voltam én is!

Nem szerettem volna gyereket,önző és nem önző okokból, ez most mindegy! A párom nagyon-nagyon szeretett volna babát..

Sokat veszekedtünk emiatt. Már-már odáig elfajult, hogy mondtam neki, hogy keressen olyan lányt aki megadja neki azt amire vágyik hisz én nem leszek rá képes:( Azt is eldöntöttem ha teherbe esnék elvetetném,olyannyira nem szerettem volna kisbabát!!

Aztán teherbe estem és sztem én voltam/vagyok a legboldogabb ember majdnem az egész világon:) Alig várom, hogy megszülessen a mi kis gyümölcsünk:) Én sokkal közelebb kerültem a páromhoz érzelmileg,mondhatni még szerelmesebb lettem:) Nem is értem, hogy eddig miért mondogattam és miért veszekedünk ezen ennyit:) Nekem megváltozott a véleményem amint kiderült, hogy babás vagyok:) Most kerek minden:) Hát még ha megszületik:)

Hozzá teszem én is 22 éves vagyok:) A párom 29 lesz:)

Üdv 24hkm

22 éves vagy. Hidd el, ez az érzés még bőven megváltozhat benned. Nem egy olyan nőt ismerek, aki 25 évesen is még váltig állította, hogy nem akar gyereket vagy maximum 30 éves kopra után, aztán 28 évesen már a falat kaparták, csak hogy teherbe essenek.

A kérdés az, hogy a páros hány évig hajlnadó még várni, hogy esteleg megfogalmazódjon benned a vágy. Mert ő most 30 éves, én megértem, hogy ő már nem szeretne sokáig várni. ha mondjuk ad még neked 5 évet és nálad akkor sem változik az érzés, akkor azt még a jól működő kapcsolat is megsínyli.

Mert a gyerekkérdés komoly kérdés. Vagy úgy működik, hogy egyik fél sem akar gyereket vagy mindkettő akar. De ha az egyik nagyon akar, a másik meg nagyon nem az szerintem örök feszültségforrás.

1,es vagyok

Azért 22 évesen még nincs minden veszve hátha később jön elő nálad az anyai érzés. 24 éves koromig én is azt éreztem hogy sosem szeretnék gyereket. Nem tudtam mit kezdeni a gyerekekkel, zavartak a jelenlétükkel... stb. Aztán egyik napról a másimra mintha felkapcsták volna bennem az anyai ösztönök nevezetű kapcsolót és minden megváltozott :) Ne kérdezd mitől mert nem volt kiváltó oka, akkor épp lárom se volt. Elkezdtem imádni a kölkömet, szerettem velük játszani, beszélgetni és egyre jobban kezdtem vágyni egy sajátra :)

Hátha nálad is csak később jönnek elő ilyen érzések :)